Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szőnyi József (Polgi) I. rész

2010.03.19

 

 

Álljon itt alább az oldal elején Szőnyi József köszöntője  2002-ből, mely a szántói honlapon jelent meg. Majd leköszönő szavai 2006. októberében.

Azután több írása s természetesen fotók is.

__________________________________________________________________________________________

 

Köszöntöm Önt

 Kedves Pilisszántó iránt Érdeklődő!


 

Feltehetően az Internet olvasója hasonló perspektívából tud tekinteni falunkra, mint a magasban szálló repülőgép pilótája. Nagyon keveset lát onnan!

Mint ahogy a néhány mondatos köszöntőből sem lehet megérezni a falu szívdobogását, a gyermeki mosoly elindítóját. Mari néni könnyének okát, a templom imájának célját. Egy regényt kell elolvasni a faluról, hogy megértse Őt és beleszeressen.

 

Mégis remélem a kedves Olvasónak ez sikerülni fog, ha türelmesen megpihen Pilisszántó honlapján.

Remélem  megérzi benne a falusi élettér értékeit, hangulatát, Pilisszántó egyéniségét, törekvéseit.

 

Úgy érzem, itt a Szent Hegy lábánál mintha újra kezdene előjönni az a szellemiség, melyet ez a történelmi föld magában hordoz. Bimbózik az áhított erkölcsi színvonal, melyből olyan színpompás virág nyílhat, mely csak a Pilisben őshonos.

 

Boldoggá tesz kedves Olvasó, ha gyönyörömet a faluban megoszthatom Önnel, hisz ez a bimbózó, sokszínű virág az Ön számára is pompázik.

 

 

Pilisszántó, 2002. augusztus 8.

 

Szőnyi József

polgármester

 

Kép

 

 

 

 

 

 

 Polgi az egyik kincsével

Kép  

 

 

 

 

 

 

 

Pilisszántó Településfejlesztési Koncepciója, jövőképe.

 

Helyzetelemzés:

Pilisszántó a főváros agglomerációjában Budapesttől 20 km-re a Pilishegység déli hegyvonulatának a szélén fekszik. A falu belterülete a szennyvíztisztításon kívül teljesen közművesített. Az oktatási, egészségügyi és kereskedelmi alapellátás megoldott, bár hiányosságai miatt a folyamatos színvonal emelés indokolt. A szolgáltatási választék bővítési igénye a közeli városokban Pilisvörösváron és Budapesten könnyen kielégíthető.

A hozzánk látogató vendég az Árpádhídtól induló Volánbusszal vagy autóval hamar ideérkezik.

 

Falunk a Pilis hegység bejárata !

A falu külterületének egy része a Duna-Ipoly Nemzeti Park védelme alatt áll. Speciális földrajzi helyzetéből adódóan két ellentétes környezeti hatás határán helyezkedik el.

Budapest felől a nagy tömegű betelepülés igénye, az újabb és újabb zöldterület agresszív beépítési szándéka jelentkezik ami a táj, a falusi jelleg, a természet értékeinek  elvesztésével, a közösségi öntudat felhígulásával, az identitás elvesztésével jár.

Észak felől a névadó hegy, körben a Pilis hegység erdői a pilisi községek évszázados közössége, azonos kultúrája a hegység gazdag történelmi, tiszteletet parancsoló múltja, a Nemzeti Park természetet védő hagyománya próbál ellentmondani a Dél felől érkező,  környezet károsító  agyonépítkezési nyomásnak.

A két ellentétes hatás elkerülhetetlenül konfliktus helyzetet teremt, mert az itt élő közösség számára a település fejlesztés nem jelenti ugyanazt mint a szuburbanizáció, a nagyvárosi terjeszkedés résztvevőinek számára. Környezetünk állapotának romlása a saját fejlődésünk lépcsőjén visszalépést jelent.

 

A közjót  szem előtt tartó hosszutávú vezetői gondolkodással ma ellentétes a gazdaság rövidtávú csak profitra koncentráló logikája melynek küzdelméből a közösség maradhat hoppon.

Az a település melynek vezetői a mindenkori befektetői igények kénye-kedvének kiszolgálói voltak elvesztették irányítói szerepüket. A közösség akarata, hosszú távú érdeke nem érvényesül, a pillanatnyi érdek áldozatává válik. Elvesztheti egyéni arculatát, karakter nélküli kirakat településsé szürkül, miközben az ősközösség alig profitál.

Az agglomerációban elfoglalt helyünk intézkedésekre kényszerít. Budapest  alárendelt kiszolgálóivá válunk avagy a falu hosszú távú érdekeit szem előtt tartó közösségünket óvó partneri viszonyban ?

 

Érezhető, hogy a városi életformához viszonyítva településünk falusi jellege, falusi életformája egy lényegesen jobb, vonzóbb élettér, melynek előnyei idővel  határozottan felértékelődnek. Minél inkább elvesztik vonzó egyéniségüket más települések annál inkább válunk kuriózummá és vonzó célponttá mi, ha hűek maraduk elveinkhez.

Egyéniségünk, sajátos arculatunk megőrzése az egész térség érdeke. Értékeink fokozatos elsorvadása nem csak az itt lakók számára hanem az idelátogatók, az egész ország, az egyetemes kultúra számára is veszteséges lenne. Mint ahogy a palóc kultúra vagy Hollókő épített környezete, vagy a tihanyi tó beépítésének megakadályozása sem csak a helyiek érdeke.

Több fórumon és egyéb megbeszéléseken felszínre kerültek a falu számtalan értékei.  Ezek a beszélgetések meggyőző erővel mutatták, hogy lakóink döntő többsége felelősséget érez jövőnk iránt, érett egészséges szellemiséget képvisel. A közösség érdekei lettek előtérbe helyezve az esetleges egyéni ellenérdekeltséggel szemben. Látják mi a szép, a jó falunkban mik az értékeink melyekre támaszkodhatunk és ezeket elismerve újabb értékeket tudunk teremteni.

Az Önkormányzat a polgárok véleményére hallgatva azok egyetértésével tűz ki stratégiai célokat, fejlődési irányt, majd a szakemberek bevonásával szabályokat alkot ezen hosszutávú elvek mindenki számára való betartására.

 

Mik azok az értékek a teljesség igénye nélkül amikre lakóink büszkék ?

 

-        Humán és kulturális értékek: Kisközösségre jellemző emberi összetartó erő, a család, az egymásra figyelés, a gyermek szeretet, az időskorúak tisztelete , a falusi élettér, egymás tisztelete, működő kulturális együttesek,  domináns nemzetiségi sajátosság, néphagyományok, átlaghoz viszonyított jobb közbiztonság, lakók ragaszkodása a faluhoz, feltárásra méltó és váró, római árpád kori és középkori régészeti kultúr kincsek , falusi életmód tárgyi emlékei,  történelmi helyek, vallásos alaplelkület, gasztronómiai. sajátosságok.

 

-        Természeti környezet: Pilis hegy mint szimbólum, Duna- Ipoly Nemzeti Park, az élővilág sokszínűsége, légúti , érrendszeri bajokat gyógyító mikro klíma, vízbázis, gazdag geológiai értékek, védett állat és növényfajok, vizes élőhelyek, kirándulóhelyek, erdők a mezők és vadjaik, gyönyörködés az elterülő panoráma stresszoldó látványába, falukép tájértékű fái.

 

-        Épített környezet: Baross- kúria, Orosdy kastély, hagyományos falusi  lakóépületek, utca képek, zarándokkeresztek, templom, kápolna, kálvária mészégető kemencék, régi sírkövek, fő utca kép.

 

-        Gazdaság: Nincs gazdasági válsághelyzet, munkanélküliség nem számottevő, város közelsége és a helyi munkahelyek biztosítják a foglalkoztatást, van vállalkozási kedv.

A közeljövőben megépülő, falunk külső szélét érintő 10-es út gazdaság élénkítő hatásának kihasználása körültekintő szabályozással, a hátrányok kiszűrésével. A helyben teremtődő pénz lehetőleg itt maradjon, itt költsük el.

 

Ezekre az értékekre építve tudjuk jövőképünket elképzelni, prioritásokat, fontossági sorrendet állítani.

Elsőrendű fontosságú az itt élők életminőségének javítása, a nyugodt pihenés a feltöltődés hosszútávú biztosítása. Az ökológiailag igen érzékeny természet védelme és tiszteletben tartása. Ennek érdekében megállítani az évtizedekkel ezelőtt kialakult zártkerti területek további bővülését, zöldterület elhódítását. A falusi közösség összetartó erejének megőrzése a szántói öntudat erősítése ilyen célzatú programok kidolgozásával. A falu kultúrájának, épített környezetének, tájértékeinek történelmi, emlékhelyeinek, régészeti értékeinek megóvása. Ebbe a Pilisi miliőbe illő, helyben foglalkoztatottságot, önkormányzati bevételt biztosító, a természet alárendeltségében, azzal szigorúan harmóniában lévő gazdaság megteremtése.

 

Az Önkormányzat tulajdonosi poziciójának erősítésével a közösség vagyona erősödik ugyanakkor hatékonyabban tudja a rábízott irányítást gyakorolni. Belterület bővítést az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak a falu lakói érdekében, az ő számukra növeljük. Gyermekeink családalapítására, otthonteremtésére biztosítsunk helyet, hogy ne kelljen elköltöznie innen a szántóinak, ne szakadjon szét a család csak azért, mert a gyereknek nincs építési telke. Cél az, hogy maradjon együtt a család, maradjon együtt a falu. A népesség növekedés lakóink természetes szaporodására alapuljon, nem kívánatos a lakótelep szerű nagyarányú külső mesterséges létszám felduzzasztás

 

Budapestet körülvevő agglomerációs településekkel összehasonlítva, falunk földrajzi  elhelyezkedéséből eredően alapvetően a természeti értéken alapuló fejlesztési irányvonal a mértékadó.

Budapest közelségét, az egész körgyűrű legszebb részén elfoglalt előkelő helyünket kéne kihasználni úgy, hogy pont a legvonzóbb értékeinket a természetet a falusi jellegünket ne veszítsük el, ne áldozzuk fel.

 

A mesterségesen földuzzasztott településéken a  túlkínálatból eredően az ingatlanárak alacsonyak és szabályozatlanok. A mai gazdaság többnyire a telekspekulációra alapszik ami nem a korrekt igazi gazdaság világa.

A kisstílű telek spekulációból eredő kiszámíthatatlanság miatt az igazán komoly befektetők kivárnak mert elriasztja őket a csak profitra koncentráló önkormányzatok és ingatlan tulajdonosok rövid távú, választási ciklus időtartamú terület és vagyonfelélő gondolkodásmódja. Ezek a települések előbb-

utóbb elvesztik vonzó egyéniségüket, környezetük állapota romlik, és beleolvadva a jellegtelen szürkeségbe a főváros néma  kiszolgálójává vállnak.

 

Keressük meg a helyben foglalkoztatást a lakossági és önkormányzati bevételek megteremtésének a falu fejlesztésének lehetséges módját. Mivel a természet, a zöldterület károsítása nélkül nemigen marad hely nagyobb beépítésekre ezért elsősorban a kevés beépítettség de magas követelményeket támasztó, igényes és komoly befektetési szándékot kell kivárnunk és támogatnunk. Ebből következően nem a nagy tömeget mozgósító turisztikai beruházások apró forintjára épül a falu gazdasági jövője hanem inkább a kis létszámú de annál igényesebb vendégkört célozzuk meg. Ennek a célnak   eléréséhez a fent vázolt helyzetkép, a kitűnő földrajzi elhelyezkedésünk és egyedi értékeink birtoklása adhatja meg számunkra a jogos önbizalmat.

 

Ebbe a térbe a nagyarányú iparfejlesztés nem illik bele. Inkább az oktatási, egészségügyi intézmények, kutatóintézetek és az igényes vendéglátás megteremtése kívánkozik ide.

Támaszkodhatunk a falu érdekes és vonzó kultúrájára, amely ha pénzt is hoz az érintetteknek, akkor nagyobb esélyt ad hagyományaink megőrzésére. Helyi adottságaink közül a horgászat, vadászat, a talajviszonyainkat kedvelő gyógynövény, bogyósnövény, keménymagvas gyümölcs termesztés , ( dió, mandula, szilva) erdőtelepítés beleillene a környezetbe és gazdasági hasznot eredményezne. A véleményeket formáló lakossági érdekcsoportok, civil szerveződések intézményesített formába tömörülve hatékonyabban érvényesíthetik kívánságukat.

A fenti célok mögött a megépülő 10-es út mentén a falutól távolabb, a falu közvetlen életterétől elszigetelten a viszonylag alacsonyabb természetei értékekkel bíró szántóföld illetve a romba dőlt régi kemencesor területén környezetbarát, gazdasági park alakítható ki a falu érdekét szem előtt tartó szigorú természetvédelmi elvárásait betartva.

 

Összegezve a település jövőképe:

A modern világ emberi életminőségét javító eszközeinek falu szolgálatába állításával, a falu hagyományos értékeinek tiszteletben tartásával, ezekre az értékekre épülő fejlődési irányt jelölünk meg. A közösség erkölcsi morális összetartozásának értéke, a humán emberi értékek és kapcsolatok hangsúlyos szerepet kapjanak és elsőbbséget élvezzenek.

 

Meg kell őriznünk lakóink számára a minőségi életteret biztosító falusi jelleget, a falu sajátos egyéni arculatát, a Pilisi táj adottságait és el kell hárítanunk az ezekre az értékekre leselkedő veszélyeket.

 

Ezeket a célokat kell szolgálja a Külterületi Építési Szabályzat az Értékvédelmi Rendelet a Szerkezeti terv és a Települési Szabályozási Terv.

 

A koncepciót készítette:   2000. ápirlis 06.       

                                                                                 Szőnyi József

                                                                                   polgármester

 

 

 

Kép

 

 

 

 

 

Így nézett ki hajdanán a polgármesteri iroda. A falu életképeivel voltak díszítve falai

 

 

 

Jövőépítő program

 

 

 

Pilisszántó az agglomeráció olyan területén fekszik, ahol a Duna-Ipoly Nemzeti Park a legközelebb került a fővároshoz a természetbe vágyó emberekhez.

A könnyű elérhetőség, a viszonylag érintetlen természet, a Pilis vonzereje a hegység különböző nemzetiségű településeinek sokszínűségéből fakadó kulturális látványosság kedvelt célpontjává vált a kirándulóknak. Pilisszántó a hegység, a Nemzeti Park előretolt védőbástyája lett

 

A falunkat átölelő Nemzeti Park tekintélye, az Önkormányzat hagyományos táj és természetszeretete arra kötelez, hogy ezt a nemzeti kincset megőrizzük és megvédjük az egyébként általános főváros környéki zöldövezet pusztítási tendenciájától, gátat kívánunk szabni a szuburbanizáció agyonépítkező a tájra-természetre káros következményeinek.

 

Sajnos a természetvédelem nem hoz hasznot az Önkormányzatnak, sőt inkább elviszi a pénzt. Ugyanakkor szüksége lenne folyamatos bevételre, hisz köztudott, hogy a kötelező önkormányzati feladatokat sem tudja ellátni, ha nincsenek saját folyamatos bevételei, a fejlesztésről nem is beszélve. Ebből a szempontból azok az önkormányzatok gyarapodnak, akik gyárat, ipart, üzletközpontokat telepítenek településeikre. Nyilvánvaló, hogy az ilyenfajta bevételi források nem illenek a Nemzeti Park, illetve Pilisszántó miliőjébe.

 

A falu megélhetését 300 éven át biztosító hagyományos mesterség a mészégetés a rendszerváltás óta a közelmúltban megszűnt, mögötte űr támadt. Helyette másfajta megélhetési lehetőség után kell nézni. Az összedölt kemencesor lepusztult környezetének kb. 5 hektáros helyszínét az Önkormányzat gazdasági, vállalkozási területnek jelölte ki a helyi vállalkozók, illetve a nem mezőgazdasági vállalkozások számára a környezetvédelmi előírások betartásával. A falut nem zavaró távolságban elterülő természet és tájvédelmi szempontból kevésbé értékes terület mellett halad el majd a 10-es út. Ugyanakkor a mészégetés generációkat átölelő kultúrájának ránk maradt tárgyi emlékeit: a három fás boksát és a még üzemképes állapotban lévő szénégetésű kemencét védetté nyilvánítva felújítjuk és ipartörténeti dokumentumként megőrizzük.

 

            Falunk gazdaságát, bevételi lehetőségeit meglévő értékeinkre, természeti adottságainkra, földrajzi elhelyezkedésünkre tudjuk alapozni.  Különleges történelmi múltjának ismert, de ma még nem látható emlékeit feltárva a meglévőkkel együtt azokat szélesebb közönségnek bemutatjuk: a 22.000 éves pilisi ősember barlangjait a szántói Kő-fülkékben, a római kori villát-, település nyomokat, őrtornyot a Kálvária dombon, a római temetkezési helyet a Nagy-Placskón, az avarkori települést a Kis-Placskón, a már ott lévő épület maradványokra 1826-ban épült Jurkovich-kastély feltárásra váró középkori pincerendszerét. A szájhagyomány szerint a falut mai szemmel logikátlan rendszerben régi, mesterséges alagutak szelik át. Ezt igazolják az egyes építkezések során előbukkanó üregek.

 

A Pilis hegy oldalából kibuggyanó tiszta forrásvizet bizonyára sokan szívesebben fogyasztanák, mint a szintetikus üdítőket. Ehhez csak helyre kéne állítani az egykor szebb napokat látott Trézsi forrás történelmi barlangját és vízvezeték rendszerét.

 

Az összegyűlt muzeális értékű falusi eszközök bemutatására szolgáló Faluház megépítését szorgalmazzuk

 

A régi temetőnkben közel 200 db egyedi módon faragott egyedülálló, nagyon szép sírköveink vannak. A sajátos tót nyelven írott 100-200 éves sírkövek szabadtéri tárlatként mutathatók be.

 

Falunknak a hely szelleme miatt megvannak  azok a különleges adottságai, melyek a Pilis hegység történelmi múltjából adódóan figyelemre méltó egyedi eszmeiséget sugároznak, sehol másutt nem kaphatók és csak itt van értékük. A régi temetőnkben található XIII. századbeli romok meglepetést tartogató régészeti feltárása a magyarság számára hordoznak fontos ősi üzenetet. Egyes vélekedések szerint a Szántón található középkori romok a Pálos rend születésének helyszíne. A hozzáértőknek nem kell ecsetelnem, hogy falunk számára mekkora jelentősége lenne ha a feltevés a feltárással beigazolódna. Szívszorító érzés azon a küszöbön állni, amelyet IV. Béla királyunk is többször megjárt. A szembenálló nézetek ellenére egyben biztosak lehetünk: a Pálos rend megalakulása földrajzi értelemben olyan kis területre szorítható, melynek középpontjában a krónikákban és a térképeken többször említett Szántó áll. Izgalmas lehetőség ehhez a romok fölött véletlenül megtalált Keresztes Kő, valamint az 1760-ban épült templom szellemiségét meghatározni hivatott alapkőbe vésett szántói címer ismeretlen eredetének igazolása  a pilisi rovásírás és a Pazsity keleti oldalán gáz árok ásáskor kiborított, kőbe vésett emberalak és fej eredetének további kutatása.

A pilisszántói program kapcsolható a térség többi nevezetességével, pl. a pilisszentkereszti cisztercita kolostor, a kesztölci, szentléleki Pálos kolostorok, a solymári Hollós Mátyás király vára, a pomázi Holdvilág árok, Dobogókő és az egész Pilis-Dunakanyar látványosságai Esztergomtól-Visegrádig. E viszonylag kis területen fekvő térség vonzó turistacsalogatói nem konkurensei egymásnak, ellenkezőleg inkább erősítik egymást. Mindegyik látnivalónak sajátossága van. Falunk másokhoz viszonyított egyedisége a szakralitásában rejlik.

 

Pilisszántó, Magyarország eme stratégiai fontosságú területének, kultúr kincsének  természetes déli kapuját őrzi. Ettől terheli nagyobb felelősség, ezért érdemel nagyobb gondoskodó figyelmet. Tehát különösképpen indokolt  a település több ezeréves történelmi nevezetességeihez, a honfoglaló Árpád-házi királyok által szakrális tekintélyre emelt, de ma még nem a nemzeti jelentőségéhez mérten kezelt és elismert Pilis hegység ősi magyar kultúrájához méltó, ideillő emlékhely megépítése, mely a világban szétszórt magyarságot is magához szólítja.

Ilyen nagyszerű, komoly történelmi alapokra reménnyel építhető az a jövő, amely megteremtheti feltételeit annak a bevételi forrásnak, mely a célirányos, igényesebb és nem a gázoló típusú turizmust vonzza magához.

 

A várható vendégforgalom szálláshelyeket kíván. Az idegenforgalmi igényeket tudatos környezetalakítással ÖKO üdülőfalu jelleggel, helyi hagyományokat követő, tájba-természetbe illő, környezetkímélő technológiával, modern igényeket kielégítő vendégházak építhetők az önkormányzati tulajdonú víkendtelkeken.

Mai szemlélettől talán még szokatlan és idegen felfogás a természet újszerű megközelítése, amelyben a természettel való tisztelettudó együttélés és nem a természet kizsákmányolása az emberi beavatkozás célja. A környezetkímélő tudatosság egyben nem csak anyagi hasznot hozó idegenforgalmi látványosság lehetne, hanem a jövő generációinak számára szellemiség formáló, minőségi életfenntartó példa.

 

Ehhez illeszkedően mindezeket erősítheti a földrajzi elhelyezkedésünket figyelembe vevő  mezőgazdasági ÖKO, BIO gazdálkodás, a természetes körülmények közötti külterjes, genetikailag őshonos magyar fajtiszta, rideg állattenyésztés – legeltetés (szürkemarha, mangalica, racka stb.). Az erre alapuló mintagazdaság, kutatás, oktatás, a parlagon maradt magánföldeken pl. a munkaigényes, de jól fizető gyógynövény, szárazvirág termesztés, a még meglévő beépítéstől megóvni kívánt önkormányzati táblákon kemény magvas gyümölcs (mandula), illetve erdő telepíthető.

 

A tájba illő nádfedeles, fából, természetes anyagból épített állattartó építményekhez az Önkormányzat már kiépítette a makadám utat, vízszerzésre kutat ásott, energiaszerzésre pedig trafót helyezett el az állattartásra kijelölt, falu belterületétől távolabb fekvő, legeltetésre alkalmas mezőgazdasági területen. A gyenge aranykoronás föld mezőgazdasági termelésre nem gazdaságos és a közeli erdő miatt vadkártól sújtott. Pont ezen tulajdonságai miatt viszont kiválóan alkalmas az igénytelen, zord körülményekhez szokott, fajtiszta ősi magyar állatfajták tartására. A pilisi tájban legelésző szürke marha gulya, rackanyáj látványa, az állatotokkal való szoros kapcsolat, gondoskodás, nemcsak a 20 km-re lévő főváros természetre vágyó lakóit vonzaná, hanem a helyi lakók közérzetét is melengetné. A világ fogyasztó társadalma egyre inkább a méregtelen, genetikailag tiszta étrend és életmód felé halad. Az állatok BIO szemléleten alapuló tenyésztéséből, eladásából, fajta-kutatásából, annak oktatásából az állattartás turisztikai látványosság vonzerejéből gazdasági bevétel származhat a falunak.

 

A közvetlen állattartás, a mintafarm és a szántó művelés több munkahelyet jelent, a  vendéglátás pedig családoknak hozhat hasznot.

Budapest közelsége miatt ezzel a pilisszántói programmal - az agglomerációs települések ritka kivételeként, - a fővárost körülvevő zöldövezet rendkívül veszélyes és nem kívánatos agyonépítkezések megakadályozását, munkahelyek számának további emelkedését, és parlagföldek megművelését kívánjuk elérni.

 

Pilisszántón tehát az idelátogató egyazon helyen a testi méregtelenítés mellett eljuthat a lelki méregtelenítéshez is. Erre már most meg van a város zajától, stresszétől menekülő egyre erősödő igény.

 

Így teljesülhet a természetvédelem és a gazdaság harmonikus együttléte. Ezeket a célokat támogatja a Széchenyi Terv is. Budapest közelségében egy ilyen terv végrehajtása egyedülálló, nem drága beruházás, ráadásul nemzetgazdasági érdek.

 

Meggyőződésem, hogy ez irányú törekvéssel olyan lehetőséghez jut az Önkormányzat, amellyel új értéket tud teremteni, a régi értéket pedig megmentheti.

A Pilis kínálja ajándékát! Ezzel nem visszaélni, hanem együttélni kéne!

 

A területen az Önkormányzat most a környezet megkímélésével, a szuburbanizáció káros következményeitől való hosszú távú megvédésével új megélhetési formát, bevételi forrást tudna biztosítani a falu lakóinak, amelynek az anyagi biztonságán túl az ÖKOszemlélet egészséges életmódjával morális hasznot, egyfajta erkölcsi tartást is eredményezne közösségének.

 

A program végrehajtása egyaránt találkozik az állami, lakossági, önkormányzati, sőt a nemzeti érdekekkel is.

Nem utolsó sorban megőrzi és erősíti a falu egyéniségét.

 

 

 

Pilisszántó, 2002. április hó

 

 

 

Szőnyi József

polgármester

 

 

 

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Munka közben

 

 

 

 

Millenniumi Zászló és Emlékpark átadás

 

(Az augusztus 17-én megtartott ünnepségen elhangzott polgármesteri beszéd bővített változata)

Pilisszántó Millenniumi Napja 2001. augusztus 20. amely egyben az ország Millenniumi Évének zárónapja. Az ország ezer éves, a kereszténység kétezer éves születésének ünnepe. Ezerévente egyszer előforduló alkalom. Mindannyian szerencsésnek mondhatjuk magunkat amiért megélhetjük ezt a nevezetes dátumot. Ezért megkülönböztetett tisztelettel üdvözlök mindenkit aki Pilisszántó eme nevezetes napján megosztja velünk az ünnep örömét.

Tisztelt Elnök Úr! Kedves Szántóiak!

A zászló az emberiség történelmének mindig a legkiemeltebb szimbóluma volt, véres csaták első sorának tagjaként a zászló és a zászlótartó szerepelt. A vár legmagasabb pontján jól látható helyen lobogott a zászló, jelezve milyen nép él falai közt.

A hajók árboccsúcsán a zászló mondta meg mely nemzet képviseletében szeli a hullámokat. Dugovics Titusz az életét áldozta, hogy megakadályozza az ellenséges zászló kitűzését a várfokra. A hős testét a zászlóba takarva temették, lelkének pedig félárbocra engedve tisztelegtek.

Zeneművek és versek lírai ihletője a zászló.

Zászlótartónak lenni ezért volt mindig óriási megtiszteltetés, egyben óriási felelősség.

Ezt a Millenniumi Zászlót melyet most átvettem nemsokára a Püspök Úr meg fogja áldani. Ezzel mintegy lelket lehel belé és attól a perctől kezdve többé már nem rúd és színes textil marad, hanem Ő lesz a szántóiak történelme, öröme és bánata, ünnepe és gyásza. Aki ezt a zászlót megtiszteli, a falu népét tiszteli meg, aki meghajol előtte a falu előtt hajol meg, aki pedig becsméreli a falu lakóit sérti meg.

Köszönöm az Istennek, amiért nekem jutott osztályrészül, hogy elsőként őrizhetem ezt a zászlót. Ígérem, amíg rám van bízva vigyázok rá, hozzá hű leszek és senkinek nem engedem Őt bántani.

Kedves Szántóiak!

Meggyőződéssel állítom Pilisszántó áldott helyen fekszik! Persze aki nem ismer mondhatja, egy polgármesternek nyilván ezt kell mondania. Aki pedig ismer azt gondolhatja magában érzelmileg túlfűtött ember, had mondja! Hát elmondom miért tudom, hogy földünk áldott! A Pilissel és a környező hegyekkel karéjozott településünk fölött mindig létezett egy megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan mágneses mező, amely vonzotta a jó szándékú embert, egyben pajzsként megvédte őt.

Sok ezer évvel ezelőtt  itt a Pilis oldalában támaszkodó kőfülkék barlangjaiban már az ősember is letelepedett. Csontok, kőszerszámok igazolják jelenlétét. A lelet a pilisszántói kultúra megtisztelő címet kapta a tudománytól. Sokáig jól érezte itt magát a bronz és a vaskor embere is.

 Aztán a rómaiaknak tetszett meg nagyon ez a hely, mert őrtornyot építettek a mai Kálvária helyén, villát a Kálvária domb vonulatában, temetkezési helyet a Placskón és nem is egy hanem két római utat a településen keresztül. Egyik Aquinkumtól, Pety Radin, Zahumenyicán át Csév irányában Szőnyig. A másik pedig a Hosszúhegy alatt vonult Dobogókőig az akkori, - Pannonia széléig. Több száz éven át itt élve sok-sok emlékanyagot ránk hagyva  üzennek nekünk jó volt itt lenni. Már a csodálatos kultúrájú rómaiak sem terméketlen szűz területet foglaltak el nálunk, hiszen megelőzte őket a szintén nagy kultúrájú kelta nép. Falunk nyugati határában és a Nagy Placskón hagyták ránk fazekaik töredékeit, edényeik cserepeit kétezer évvel ezelőtt. Műveltségük mai szemmel is lenyűgöző.

A tavaszi friss fűnövésben a jó szemű figyelő észreveheti amint a természet kirajzolja az egykori avar település körvonalait a Placskón komoly lélekszámra utaló nagy mennyiségű cserépanyaggal bizonyítják itt létük életkedvét.

A magyarság kezdete Pilisszántón az Árpádházi királyokkal kezdődött. Orosdy báró 1900-ban felépítette az Orosdy kastélyt. A kastélyból kiindulva szerpentin utat a Pilis tetejére. Az útépítés során Árpádkori leleteket kengyelt, csatokat, lószerszámot talált és mint szenvedélyes gyűjtő a kastélyban őrizve büszkélkedett vendégeinek.

Elgondolkodtató, vajon mi volt az az ellenállhatatlan helyi csáberő amely a Pilis tetejére vonzotta Árpádházi királyaink lovasait, Ők is azt érezhették itt a Pilis lábánál  amit előttük minden valamire való nép, amely e terület történelmén átvonulva odaragadt ennek a hegynek vonzásába? Akiknek egyikét sem tudom sehogyan barbárnak nevezni. Az akkor itt élő szlávok ugyanúgy eggyé váltak a magyarsággal, mint most mi.

Az Árpádházi királyok idején Szántó királyi birtok volt, valamiért fontos lehetett nekik ez a hely, mert ki nem adták a kezükből.

Tudjuk, hogy ez időtájt hegyeinkben magas szellemiségi hőfokon égő titokzatos remeték éltek. Pont itt a Pilisben és a falunkban. Kolostorokat építettek, ahol dicsőítették és őrizték magyarságunkat. Falunk neve Szántó, (Zántou) itt került először említésre egy krónikában mint az a hely ahol a pálosok első, eredeti kolostora a Szent Kereszt nevű kolostor épült.  

Hát nem áldott hely ez?

Pilisszántó újkori lakói 1760-ban templomot építettek melynek homlokfalába építették be azt az alapkövet melynek vitathatatlan fontossága és hivatása a falu szellemiségének meghatározása. A ma még meg nem fejtett eredetű alapkőbe a falu ma is használatos címere van vésve. Nem csak háromszáz éves, annál sokkal tekintélyesebb korú. Ebbe a kőbe vésett üzenet maradandó értéket mond a mai embernek is.

Az első világháború után a falu akkori lakói és vezetői elhatározták, hogy emlékművet állítanak a háborúban elesett szántóiaknak. Ezt a keresztet állították a templom előtti téren a mai „Falu Karácsonyfája” helyén. A kovácsoltvas kerítéssel zárt keresztre rávésték a hősök neveit. Minden március 15-én itt szavalták a „Talpra magyar”-t.

A tér kicsinek bizonyult és közvetlenül a háború után a kereszt lekerült és nagyobb térre a mai Hősök terére.

Pár évtizeddel később a feltűnően szembeötlő keresztet kivitték a temetőbe annak csendes eldugott zugába., ott pihent szerényen meghúzódva, nem szólt senkihez nem bántott senkit. Mintha egy szál szép virágot letépnénk és levinnénk egy sötét pince mélyére. Pedig a keresztnek mondanivalója van az emberekhez. Szólni kíván hozzánk. Hagyni kell Őt, hogy kedvére hasson az így vagy úgy reátekintőre.

Közben a II. világháborúban elesett szántói hősök neve is rákerült a keresztre.

Most újra itt áll az eredeti helyén a kereszt, egyenesen szembe néz a Pilissel a Pilis viszont szembe néz a kereszttel. A két figyelő ősi szempár között pedig ott fekszik a falu.

Mondja valaki, hogy nem áldott helyen fekszik.

A Pilis felől érkező és a faluból távozó látogatót néven szólítva ez a kereszt búcsúztatja. A Pilis pedig már a maga messzire látszó hatalmas tekintélyével már a fővárosból alig kilépő vándort figyelmezteti, ember viselkedj ha erre a földre lépsz, mert nem futóhomokra léptél hanem sziklára.

Ezen a sziklán őseink hét zarándokkeresztet állítottak utjaink mentén. A falu elején álló Trojica kereszt (Szentháromság) a Szent Rókus kápolna előtti kereszt, a templom előtti 1797-ben állított kereszt a felső faluvégi idén felújított Szent Flórián kápolna melletti kereszt, a Csobánkára vezető tavaly helyreállított zarándok kereszt a Pilisszentkeresztre vezető út mentén 1911-ben állított és a tavaly újjáépített  zarándok kereszt után most éppen Millennium napján újra visszakerült a hetedik kereszt is mintegy jelezve az újra és újra újjászületés szimbólumát.

Ennél a keresztnél sok-sok szántói imádkozott. Imádkozták a Miatyánkot és imádkozták az Očenás-t. Miatyánkot hazánkért Magyarországért, az egész Kárpát medencéért, a világ összes magyarjáért. Az Očenás-t pedig falunkért, hagyományainkért, nyelvünkért, szüleink tiszteletéért, lakóink jelenéért és jövőjéért egyszóval Pilisszántóért.

Látszólag két dologról van szó, Miatyánkról és Očenásról pedig a kettő egy és ugyanaz! Mint ahogy mi magunk is – kedves szántóiak – egyek vagyunk magyarságunkban és szlovákságunkban. Ugyanaz a szív dobban egy nagyot bárhol halljuk meg a magyar Himnuszt, mint ahogy könnyeket csalnak ki szemünkből a háromszáz évünkről szóló szép szántói énekek is.

Mindez azért van, mert mi nem Mecsiártól, Funártól, Karadzsicstól és Milosevicstól tanultuk a nemzetiséget hanem  Szent Istvántól. Aki – épp a minap ünnepeltük napját – Boldogasszonyunk kezeibe ajánlotta az ország sorsát. Jó kezekre bízta! Ha nem ezt tette volna, akkor most mások beszélnének a magyarokról úgy mint a többi letűnt népekről a keltákról, hunokról és avarokról utolsóként a sorban.

Szemérmetlen szerénytelenségnek érzem, hogy párhuzamot vonjak Szent Istvánnal, nem vagyok méltó hozzá, de ha most a harmadik évezred elején mégis megtehetném akkor felajánlanám falumnak jövőjét azokra az itt lévő őrző angyalkákra akik eddig is bizonyítottan egyengették a település évezredes sorsát, arra a Betlehemi csillagra amely sok évszádos címerünkben vezette az itt élőket.

Pilisszántó földjét annyi nagyszerű nép, annyi kultúra, annyi nemes szellemiség itatta át húszezer éven keresztül, amitől ez a föld meleget áraszt és amitől meggyőződéssel tudom mondani, hogy áldott helyen fekszünk.

Nekünk csak annyi a feladatunk, hogy melegen tartsuk!

 

                                                                                                          Szőnyi József 

 polgármester  

 

 

 

Kép  

 

 

 

 

 Polgi turistákkal 

 

 

 

 

 Ezért vigyázok az én falumra!*

 

 

 

„Adjatok egy biztos pontot és én kiforgatom sarkaiból az egész világot” mondta egyszer egy filozófus, aki sehol sem talált magának egy biztos pontot.

A világ pedig fittyet hányva a filozófus erőlködéseinek forgott, működött tovább a saját jól kiforrott törvényei szerint. A filozófus csak kullogott utána, nyomozgatott, kutatgatott titkai iránt, felfedezett, fényt derített, rálelt és minél többet tudott meg, annál inkább rácsodálkozott az előbukkanó csodálatos újabb és újabb megfejthetetlen rejtélyeire.

Persze a becsvágyó filozófus nem akar elnyugodni az emberi elme vereségén, ezért csak azért is bele-bele kotnyeleskedik az évmilliárdok kidolgozott elhatározásaiba. Ő, a Világ mindenség pedig a természetfeletti bölcsesség méltóságából nyert szelídségével egyre csak tűri a emberke támadásait, mint a zajtalan magasságban szálló sas, akit csipkedni merészelik a fecskék.

Vajon meddig fogja tűrni? Mikor suhint a fecskék közé egy halálosat a kiegyensúlyozott béketűrő? Hol az a határ, amire azt mondja: most már elég!

Mintha az emberiség nem akarna érteni a szép szóból, az aggasztó jelekből. Mintha számára csak a suhintás lenne az egyetlen hatásos érv.

Aki érti a jeleket az láthatja, a világ veszélyes irányba halad, mert nem veszi komolyan a természet viharos évmilliárdjainak evolúciójában kipróbált törvényeit.

Mohó gazdasági érdekek gyűrik maguk alá az emberiség jövőjét. Ha az emberiség egészéért felelősséggel megbízott, erre illetékes politikusok helyett, a multinacionális cégek gazdasági érdeke fogja irányítani a Földet, ha az olajtársaság a Nap a Szél és egyéb természetes energiák helyett, a kőolaj utolsó cseppjének kiszivattyúzásában érdekelt, ha a papírgyáraknak fafeldolgozóknak az erdők kiirtása jól fizető haszon, ha a nagy pénz meg tudja nyúzni a tigris bundáját, le tudja fűrészelni az orrszarvú tülkét, ha a jó üzlet kristálytiszta korallokra hordja az ipar óceánokat megölni képes méreghordóit, akkor talán hihetőnek tűnhet egy tolakodó gondolatom: lehet, hogy unokáinknak már felelőtlenség lesz gyermeket szülni! A bibliai Világvége megrendezésének kellemetlen feladatától felszabadulhat a Teremtő, mert elvégzi azt helyette az egyre gyorsabb iramban erre törekvő ember. Ma még úgy látom kisebbségben vagyok nézeteimmel. Így hát szembe kell néznem ellendrukkereimmel ugyan, de mégis fel kell vállalnom a népszerűtlen  hitvallásomat. Szeretem ugyanis annyira falumat, hogy elviseljem érte harag nélkül a másként gondolkodók élcelődő karmolásait. Hiszen kitől remélhetek barátságos vállveregetést ebben a fogyasztói világban ha visszafogottságra, önmérsékletre buzdítom a vásárlót. Mintha az alkoholistának, dohányosnak, kábítószeresnek azt mondanám: szokjál le barátom különben sajnos meghalsz. Többnyire falrahányt borsó! Kemény szavak tudom, csakhogy most nem a szépet akarom írni, hanem az igazat.

Mi közünk hozzá? Pilisszántó messze van az ilyen fajta világtól, nem érhet minket baj, mondhatja a kényelmes gondolkodó. Itt nincs génmanipuláció, globalizáció, felmelegedés, liberalizmus, szuburbanizáció, ózonlyuk és egyéb csuda nevű furcsaság.

Még nincs! Még van nádasunk, pázsitunk, mocsarunk, erdőnk, csörgedező patakunk, erkölcsi tartásunk, de kételyeim is vannak. Ki fog győzni a jövőnkért küzdő csatában? A még csendes pilisi miliő vagy a hangos falánk ember? Kicsiben nálunk is ugyan az történhet, mint a világgal. Mit számít, ha lekanyarintunk tíz centit az erdőből, a nádasból, a gyepből? Észre sem vesszük, van bőven! A városi ember – egyébként őszinte természet csodálata – annak legyőzésére, birtoklására vágyik. Nekünk, a természetben élőknek szolgálni és tisztelni illik Őt.

 A nagyvilág sok-sok kis fogyatkozó Pilisszántókból áll!

Holnap új tíz centi, aztán megint újabb, aztán nemsokára azt vesszük észre, hogy elfogyott a kilométer és lám milyen olcsón adtuk el magunkat.

A szántóiak életbevágóan fontos döntés előtt állnak: Több, a fővároshoz tapadt, egyéniségüket vesztett agglomerációs településekhez hasonlóan lakótelepeket, agyonépített környezetet, szétesett, széthúzó közösséget, gyárakat. Metrókat, Lunaparkokat építsünk falunkban, avagy egymásra figyelő egységes, falusi, családias közösséget, emberi értékeket, őrségi, Káli medencei hangulatot, erdőt és természeti környezetünkbe még beleilleszkedő munkahelyeket telepítsünk szűk, de áldott környezetünkbe? Ez itt a kérdés!  Azt kell néznünk, hogy nekünk mi a fejlődés nem csak másoknak!?

Kétezer lakónk között nyilván van ennek is meg annak is szószólója, a szerint kinek mi az egyéni érdeke és van-e a közösségünkért érzett felelőssége? Míg a tiltakozók csak saját létük, érdekük határáig látnak, a közösség vezetőjének az emberiség egészéért, jővőjéért kell felelősséget és az ebből természetszerűleg adódó konfliktust felvállalni. 

Talán többeknek már unalmas tőlem ez a téma, de nekem sajnos nem szabad megunni. Az önző érdekű folyamatos kóstolgatások, leplezett támadgatások sem unják. Nagy a tét!

Ennek felelőssége íratta meg velem ezt a cikket is, ugyanis fogynak az emberiség fennmaradhatóságának alapértékei melyeket egyéni érdekek váltanak fel!

Mi az a pilisszántói tét, amely a társadalom rulett asztalára került? Mi a kockázat, mi az amit nyerünk és mi az amit a Tiszavirág árán örökre elvesztünk?

Nekünk ezt a bájt, ezt a vonzerőt kell megőriznünk, amivel falunk rendelkezik nem csak magunk számára. Nem csak mi, de az idelátogató is megfürdik benne, az ő idegrendszerét is kifésüli ez a panoráma, ez a megfoghatatlan és semmilyen mérőműszerrel nem mérhető hangulati hatás, amit a hegyeink, mezőink, rétjeink, erdőink hordoznak magukban. Őseink jól megjelölték ezt a helyet, ez a mi territóriumunk.

A város fizikai és lélektani zajától ide menekül az ember, hogy feltöltődjön, energiát szívjon magába, hogy jövő hétre újra legyen elég ereje megfelelni a társadalom elvárásainak.

Mi magunk is lemérhetjük falunk kincsének értékét, ha bemegyünk a városba. Alig várjuk, hogy hazaérjünk. A vörösvári egyenesben ránk mosolygó Pilis azonnal helyre rakja a városi zsibajban megkócosodott lelkünket. Hazaérve mintha falunk földjének konnektorába dugnánk ujjunkat és csendesen töltődünk energiával, mint ahogy a lemerült akkumulátorral tesszük.

Mi ez a halk ajándék? Értékeljük? Megérdemeljük? Becsüljük? Megháláljuk?

Az egymásra utalt élőlények a növény, az állat, az ember a természettel egységet alkotnak. Úgy mondják okosan: szimbiózisban élni! Ha az egyik valamit a másik kárára tesz, azt előbb-utóbb maga is megsínyli. Miért van az, hogy ebben az együttlétben a kárt éppen az ésszel rendelkező ember teszi.

Gyanítom annak idején nem véletlenül ment negyven napra a pusztába valaki, hogy utána megváltsa a világot. Gyanítom nem ok nélkül kellett mennie a hegyre a kiválasztottnak, hogy fontos törvényeket tudjon onnan lehozni az emberiségnek. Gyanítom, hogy a pusztai ember és a hegyre felment ember ez idő alatt csendes magányában eggyé vált a természettel. Erőt merített belőle. Kapott egy biztos pontot, amelyen megvetette a lábát és lám Ő ki tudta fordítani sarkaiból a világot.

Napjaink embere is keresi ezt a pontot.

A hegymászó képes erőlködéstől eltorzult arccal életét kockáztatni, azért, hogy néhány percig a csúcson lehessen. Mi van ott fönt? Kivel találkozhatott, hogy utána sugárzó arccal, boldogan ereszkedik vissza.

Ugye dalos ajkú szántóiak, mit tudjuk: aki felmászik a Pilisünkre megérintheti ezt az érzést.

Igen, ez a föld nekünk kínálja a gyepűrózsát, árvalányhajat, otthont ad közös élettársainknak gyurgyalagnak, sólyomnak és másoknak. Ez a vidék halmoz el bennünket olykor érdemtelenül, meghökkentő természeti ajándékokkal. Ez tart össze osztatlan egységben bennünket. Ezt kell védenünk, ez a tét! Nem mondom, kell az anyagi biztonság, de hát annyi mindig volt és van, amennyi kell, annyi meg soha nem lesz amennyi kéne. Igaz, költségvetésünk számadatai alapján nem vagyunk olyan gazdagok, mint Százhalombatta, Tiszalök és más iparra épült önkormányzatok, mégis a leggazdagabbak közé érzem a falut. Nekik rengeteg pénzük van ugyan, mégsem tudják megvenni erdőink suttogását, lakóink köszönését, pacsirtáink dalát, ezernyi éves történelmünk dicső szereplőinek gazdag hagyatékát, szlovák nemzetiségű hagyományaink, imáink, kultúránk nemes tisztaságát, amely megvető pillantásra sem méltatja a kassai, pozsonyi és a békéscsabai ostoba és silány falfirkákat, mert nemzetiségi eszményképünk a Kárpát medence összes népeinek testvéri egyenrangú közösségét hirdeti.

Mi itt végvárakat védünk! Mi nem ezért születtünk, hogy elvegetáljunk, elüssük valahogy az időnket ezen a Földön! Mindnyájunknak van szerepe, feladata. Az nem lehet, hogy csak hamu és por vagyunk. Az a dolgunk, hogy lássuk a szépet, érezzük a jót, mondjuk az igazat és élvezzük az alkotás örömét. Aki idáig eljut annak már nem kell papolni a felebaráti szeretetről.

Gyökereink itt a szántói földben biztos pontok, ahol meg tudjuk vetni a lábunkat. Ha mindenkinek csak a szabad akaratára lenne bízva bolygónk sorsa, akkor nem tudok fényes jövőt jósolni neki. Kell, hogy elfogadjunk egy mindenek fölött álló törvényt, azt a Rendet amely tartalmas jövőt biztosít az emberiségnek és kivezet a káoszt eredményező liberális szabadosság semmibe mutató téveszményéből, azt a Rendet amelyben az erkölcs irányítja a pénzt és nem a pénz irányítja az erkölcsöt. Nevezhetjük ezt a törvényt mondjuk  Természetnek, mert ebben a fogalomban felekezeti, vallási hovatartozásától függetlenül mindenki meg tudja találni a maga sajátnevű Istenét.

Szerénytelen polgármesteri vágyam ezt a falut egy nemes szellemiségű, szilárd erkölcsi alapokon járó pályára helyezni, mint ahogyan valaki a Földet is egykor a Nap körüli pályára lökte, ahonnan már semmi nem térítheti el. Amelyről magától lepattan a gonosz, ahol nem érzi jól magát az ellenség, ahol szégyell bárki rosszat csinálni.

Ha ez így lenne nyugodtan mehetnék aludni!

Most, a kereszténység kétezer éves, a Szent Istváni haza ezeréves jubileumának ünnepi hangulatát kihasználva a pálya harmadik évezredének elején talán próbáljunk meg mi is a földi hívságoktól megszűrt fennkölt magasságba emelkedni a Sashoz.

Őt ne csipkedjük, hanem szálljunk együtt Vele!

 

 

Pilisszántó, 2001. március

 

                                                                                                                      Szőnyi József

                                                                                                                      polgármester

 

 

 

 

 

 Polgi kincsei: nyílhegyek, melyeket Szántó környékén talált

 

 

 

 

 

 

 

Pilisszántó Településfejlesztési Koncepciója, jövőképe.

 

Helyzetelemzés:

Pilisszántó a főváros agglomerációjában Budapesttől 20 km-re a Pilishegység déli hegyvonulatának a szélén fekszik. A falu belterülete a szennyvíztisztításon kívül teljesen közművesített. Az oktatási, egészségügyi és kereskedelmi alapellátás megoldott, bár hiányosságai miatt a folyamatos színvonal emelés indokolt. A szolgáltatási választék bővítési igénye a közeli városokban Pilisvörösváron és Budapesten könnyen kielégíthető.

A hozzánk látogató vendég az Árpádhídtól induló Volánbusszal vagy autóval hamar ideérkezik.

 

Falunk a Pilis hegység bejárata !

A falu külterületének egy része a Duna-Ipoly Nemzeti Park védelme alatt áll. Speciális földrajzi helyzetéből adódóan két ellentétes környezeti hatás határán helyezkedik el.

Budapest felől a nagy tömegű betelepülés igénye, az újabb és újabb zöldterület agresszív beépítési szándéka jelentkezik ami a táj, a falusi jelleg, a természet értékeinek  elvesztésével, a közösségi öntudat felhígulásával, az identitás elvesztésével jár.

Észak felől a névadó hegy, körben a Pilis hegység erdői a pilisi községek évszázados közössége, azonos kultúrája a hegység gazdag történelmi, tiszteletet parancsoló múltja, a Nemzeti Park természetet védő hagyománya próbál ellentmondani a Dél felől érkező,  környezet károsító  agyonépítkezési nyomásnak.

A két ellentétes hatás elkerülhetetlenül konfliktus helyzetet teremt, mert az itt élő közösség számára a település fejlesztés nem jelenti ugyanazt mint a szuburbanizáció, a nagyvárosi terjeszkedés résztvevőinek számára. Környezetünk állapotának romlása a saját fejlődésünk lépcsőjén visszalépést jelent.

 

A közjót  szem előtt tartó hosszutávú vezetői gondolkodással ma ellentétes a gazdaság rövidtávú csak profitra koncentráló logikája melynek küzdelméből a közösség maradhat hoppon.

Az a település melynek vezetői a mindenkori befektetői igények kénye-kedvének kiszolgálói voltak elvesztették irányítói szerepüket. A közösség akarata, hosszú távú érdeke nem érvényesül, a pillanatnyi érdek áldozatává válik. Elvesztheti egyéni arculatát, karakter nélküli kirakat településsé szürkül, miközben az ősközösség alig profitál.

Az agglomerációban elfoglalt helyünk intézkedésekre kényszerít. Budapest  alárendelt kiszolgálóivá válunk avagy a falu hosszú távú érdekeit szem előtt tartó közösségünket óvó partneri viszonyban ?

 

Érezhető, hogy a városi életformához viszonyítva településünk falusi jellege, falusi életformája egy lényegesen jobb, vonzóbb élettér, melynek előnyei idővel  határozottan felértékelődnek. Minél inkább elvesztik vonzó egyéniségüket más települések annál inkább válunk kuriózummá és vonzó célponttá mi, ha hűek maraduk elveinkhez.

Egyéniségünk, sajátos arculatunk megőrzése az egész térség érdeke. Értékeink fokozatos elsorvadása nem csak az itt lakók számára hanem az idelátogatók, az egész ország, az egyetemes kultúra számára is veszteséges lenne. Mint ahogy a palóc kultúra vagy Hollókő épített környezete, vagy a tihanyi tó beépítésének megakadályozása sem csak a helyiek érdeke.

Több fórumon és egyéb megbeszéléseken felszínre kerültek a falu számtalan értékei.  Ezek a beszélgetések meggyőző erővel mutatták, hogy lakóink döntő többsége felelősséget érez jövőnk iránt, érett egészséges szellemiséget képvisel. A közösség érdekei lettek előtérbe helyezve az esetleges egyéni ellenérdekeltséggel szemben. Látják mi a szép, a jó falunkban mik az értékeink melyekre támaszkodhatunk és ezeket elismerve újabb értékeket tudunk teremteni.

Az Önkormányzat a polgárok véleményére hallgatva azok egyetértésével tűz ki stratégiai célokat, fejlődési irányt, majd a szakemberek bevonásával szabályokat alkot ezen hosszutávú elvek mindenki számára való betartására.

 

Mik azok az értékek a teljesség igénye nélkül amikre lakóink büszkék ?

 

-        Humán és kulturális értékek: Kisközösségre jellemző emberi összetartó erő, a család, az egymásra figyelés, a gyermek szeretet, az időskorúak tisztelete , a falusi élettér, egymás tisztelete, működő kulturális együttesek,  domináns nemzetiségi sajátosság, néphagyományok, átlaghoz viszonyított jobb közbiztonság, lakók ragaszkodása a faluhoz, feltárásra méltó és váró, római árpád kori és középkori régészeti kultúr kincsek , falusi életmód tárgyi emlékei,  történelmi helyek, vallásos alaplelkület, gasztronómiai. sajátosságok.

 

-        Természeti környezet: Pilis hegy mint szimbólum, Duna- Ipoly Nemzeti Park, az élővilág sokszínűsége, légúti , érrendszeri bajokat gyógyító mikro klíma, vízbázis, gazdag geológiai értékek, védett állat és növényfajok, vizes élőhelyek, kirándulóhelyek, erdők a mezők és vadjaik, gyönyörködés az elterülő panoráma stresszoldó látványába, falukép tájértékű fái.

 

-        Épített környezet: Baross- kúria, Orosdy kastély, hagyományos falusi  lakóépületek, utca képek, zarándokkeresztek, templom, kápolna, kálvária mészégető kemencék, régi sírkövek, fő utca kép.

 

-        Gazdaság: Nincs gazdasági válsághelyzet, munkanélküliség nem számottevő, város közelsége és a helyi munkahelyek biztosítják a foglalkoztatást, van vállalkozási kedv.

A közeljövőben megépülő, falunk külső szélét érintő 10-es út gazdaság élénkítő hatásának kihasználása körültekintő szabályozással, a hátrányok kiszűrésével. A helyben teremtődő pénz lehetőleg itt maradjon, itt költsük el.

 

Ezekre az értékekre építve tudjuk jövőképünket elképzelni, prioritásokat, fontossági sorrendet állítani.

Elsőrendű fontosságú az itt élők életminőségének javítása, a nyugodt pihenés a feltöltődés hosszútávú biztosítása. Az ökológiailag igen érzékeny természet védelme és tiszteletben tartása. Ennek érdekében megállítani az évtizedekkel ezelőtt kialakult zártkerti területek további bővülését, zöldterület elhódítását. A falusi közösség összetartó erejének megőrzése a szántói öntudat erősítése ilyen célzatú programok kidolgozásával. A falu kultúrájának, épített környezetének, tájértékeinek történelmi, emlékhelyeinek, régészeti értékeinek megóvása. Ebbe a Pilisi miliőbe illő, helyben foglalkoztatottságot, önkormányzati bevételt biztosító, a természet alárendeltségében, azzal szigorúan harmóniában lévő gazdaság megteremtése.

 

Az Önkormányzat tulajdonosi poziciójának erősítésével a közösség vagyona erősödik ugyanakkor hatékonyabban tudja a rábízott irányítást gyakorolni. Belterület bővítést az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak a falu lakói érdekében, az ő számukra növeljük. Gyermekeink családalapítására, otthonteremtésére biztosítsunk helyet, hogy ne kelljen elköltöznie innen a szántóinak, ne szakadjon szét a család csak azért, mert a gyereknek nincs építési telke. Cél az, hogy maradjon együtt a család, maradjon együtt a falu. A népesség növekedés lakóink természetes szaporodására alapuljon, nem kívánatos a lakótelep szerű nagyarányú külső mesterséges létszám felduzzasztás

 

Budapestet körülvevő agglomerációs településekkel összehasonlítva, falunk földrajzi  elhelyezkedéséből eredően alapvetően a természeti értéken alapuló fejlesztési irányvonal a mértékadó.

Budapest közelségét, az egész körgyűrű legszebb részén elfoglalt előkelő helyünket kéne kihasználni úgy, hogy pont a legvonzóbb értékeinket a természetet a falusi jellegünket ne veszítsük el, ne áldozzuk fel.

 

A mesterségesen földuzzasztott településéken a  túlkínálatból eredően az ingatlanárak alacsonyak és szabályozatlanok. A mai gazdaság többnyire a telekspekulációra alapszik ami nem a korrekt igazi gazdaság világa.

A kisstílű telek spekulációból eredő kiszámíthatatlanság miatt az igazán komoly befektetők kivárnak mert elriasztja őket a csak profitra koncentráló önkormányzatok és ingatlan tulajdonosok rövid távú, választási ciklus időtartamú terület és vagyonfelélő gondolkodásmódja. Ezek a települések előbb-

utóbb elvesztik vonzó egyéniségüket, környezetük állapota romlik, és beleolvadva a jellegtelen szürkeségbe a főváros néma  kiszolgálójává vállnak.

 

Keressük meg a helyben foglalkoztatást a lakossági és önkormányzati bevételek megteremtésének a falu fejlesztésének lehetséges módját. Mivel a természet, a zöldterület károsítása nélkül nemigen marad hely nagyobb beépítésekre ezért elsősorban a kevés beépítettség de magas követelményeket támasztó, igényes és komoly befektetési szándékot kell kivárnunk és támogatnunk. Ebből következően nem a nagy tömeget mozgósító turisztikai beruházások apró forintjára épül a falu gazdasági jövője hanem inkább a kis létszámú de annál igényesebb vendégkört célozzuk meg. Ennek a célnak   eléréséhez a fent vázolt helyzetkép, a kitűnő földrajzi elhelyezkedésünk és egyedi értékeink birtoklása adhatja meg számunkra a jogos önbizalmat.

 

Ebbe a térbe a nagyarányú iparfejlesztés nem illik bele. Inkább az oktatási, egészségügyi intézmények, kutatóintézetek és az igényes vendéglátás megteremtése kívánkozik ide.

Támaszkodhatunk a falu érdekes és vonzó kultúrájára, amely ha pénzt is hoz az érintetteknek, akkor nagyobb esélyt ad hagyományaink megőrzésére. Helyi adottságaink közül a horgászat, vadászat, a talajviszonyainkat kedvelő gyógynövény, bogyósnövény, keménymagvas gyümölcs termesztés , ( dió, mandula, szilva) erdőtelepítés beleillene a környezetbe és gazdasági hasznot eredményezne. A véleményeket formáló lakossági érdekcsoportok, civil szerveződések intézményesített formába tömörülve hatékonyabban érvényesíthetik kívánságukat.

A fenti célok mögött a megépülő 10-es út mentén a falutól távolabb, a falu közvetlen életterétől elszigetelten a viszonylag alacsonyabb természetei értékekkel bíró szántóföld illetve a romba dőlt régi kemencesor területén környezetbarát, gazdasági park alakítható ki a falu érdekét szem előtt tartó szigorú természetvédelmi elvárásait betartva.

 

Összegezve a település jövőképe:

A modern világ emberi életminőségét javító eszközeinek falu szolgálatába állításával, a falu hagyományos értékeinek tiszteletben tartásával, ezekre az értékekre épülő fejlődési irányt jelölünk meg. A közösség erkölcsi morális összetartozásának értéke, a humán emberi értékek és kapcsolatok hangsúlyos szerepet kapjanak és elsőbbséget élvezzenek.

 

Meg kell őriznünk lakóink számára a minőségi életteret biztosító falusi jelleget, a falu sajátos egyéni arculatát, a Pilisi táj adottságait és el kell hárítanunk az ezekre az értékekre leselkedő veszélyeket.

 

Ezeket a célokat kell szolgálja a Külterületi Építési Szabályzat az Értékvédelmi Rendelet a Szerkezeti terv és a Települési Szabályozási Terv.

 

A koncepciót készítette:   2000. ápirlis 06.       

                                                                                 Szőnyi József polgármester

                                                                                 

 

 

 

Kép
  

Így nézett ki hajdanán a polgármesteri iroda. A falu életképei díszítették falait.