Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A PÁLOSOK MÁRIA-TISZTELETÉNEK MÛVÉSZETTÖRTÉNETI EMLÉKEI

2010.04.21

 

SAS PÉTER 

 

A PÁLOSOK MÁRIA-TISZTELETÉNEK
MÛVÉSZETTÖRTÉNETI EMLÉKEI

 

A Pálos Rend – Elsô Remete Szent Pál Rendje – szabályzatában a hagyományos
szerzetesi hármas fogadalom harmadik pontjaként rögzítette a Boldogságos Szûz kü-
lönleges tiszteletét. A késôbbiekben még egyszer visszatért a Szûzanya különleges
jelentôségére és a rend életében betöltött szerepére. „IV. A Boldogságos Szûz Mária
a remeték Királynôje, így rendünknek is különleges Védôasszonya. Ezt a tényt már a
legôsibb idôktôl kezdve kifejezték atyáink egészen a legutóbbi nagykáptalanig, ami-
kor az egész pálos közösséget felajánlották neki, s reá bízták a legmagasabb vezetést.
Ezért a Boldogságos Szûz szerepének bemutatása Krisztus és az Egyház titkaiban,
életének követése és tiszteletének terjesztése a pálos lelkület különleges jellemvoná-
saihoz tartozik.”1
A Boldogságos Szûz tiszteletének számtalan jelével találkozhatunk: a rendtagok
szürke színû ruhája ezért cserélôdött fehérre, ezért viselik oldalukon a rózsafüzért,
s ezért tartják meg a szombati böjtöt.2 Közel harminc pálos kolostort és templomot
védôszentként – Patronus Ecclesiae – Szûz Máriának dedikálták, az ô ábrázolásaival
díszítették. Ennek jelentôségét Fessler Ignác így fogalmazta meg: „Az oltáraikra he-
lyezett Mária-képek által Isten és a hite majdnem mindenütt csodákat mûvelt; sôt böl-
csek az ô remeteségeiket, miként a régiek a jóshelyeket, gyakorta keresték fel”.3
A Mária-kultusz mindennapos megjelenése volt az egyházi szertartásban a Salve Re-
gina, a Máriát dicsôítô antifóna sorozatos ismételgetése, melyet a hozzátartozó orá-
cióval az oltár elôtt térdepelve énekeltek, mondtak el.4 A pálos áhítat gyakorlatához
hozzátartozott még a lorettói litánia5 és a Boldogságos Szûz kis zsolozsmája és mi-
séje.6 A Boldogságos Szûz kultuszának kiemelkedô ápolása minden más rendtôl meg-
különböztette, mely nemcsak az officiumaiban, miséiben, kegyhelyeinek életében,
1
Elsô Remete Szent Pál Rendjének Szabályzata, 1986.; Puskely Mária: Keresztény szerzetesség. Bp.,
1995. II. 781.
2
Aczél László Zsongor–Legeza László–Szacsvay Péter–Török József: Pálosok. Második, bôvített kiadás.
Mikes K., Bp., 2006. (Szerzetesrendek a Kárpát-medencében) 3. (A továbbiakban: Aczél–Legeza–Szacs-
vay–Török.)
3
Fessler Ignác munkáját idézve Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története. I.: 1225–1711. II.: 1711–
1786. Pálos kolostor kiadása, Bp., 1938–1940. II. 177–178. (A továbbiakban: Kisbán.)
4
A húsvét idôszakában a Regina coelit énekelték.
5
Vö. Cserey Farkas: Loretói Litánia. A szöveget gondozta Márkus Ferenc. Bp., é. n.; Szabó Géza: Ho-
gyan nevezhetlek? A Loretói litánia Mária megszólításai szonettekben. Bp., 1994.; Barna Gábor: A Lo-
retói Boldogasszony tisztelete Magyarországon. In Barna Gábor: Búcsújárók. Kölcsönhatások a magyar
és más európai vallási kultúrákban. Bp., 2001. (Kisebbségkutatás könyvek). 107–118.
6
Kisbán: i. m. II. 178.
658
Sas Péter
konfráternitásaiban, világi szervezeteiben, rózsafüzér-társulataiban jelentkezett, ha-
nem az irodalom- és a mûvészettörténet által bemutatható alkotásokban is. Bizonyára
sokat jelentett a rend Mária-kultusza fejlôdésében, elmélyülésében is, amikor XIV.
Kelemen pápa a pálosokat a szerzetesek monasztikus családjába sorolta.7
A pálos rendházak és templomok mindegyikében ott függött egy-egy Szûz Máriát
ábrázoló alkotás. Ezt igazolják azok az alapítványok, melyeket a Mária-oltárok olaj-
mécseinek fenntartására alapítottak. Márianosztrán a XVIII. század elsô harmadában
Podhoránszky Özséb perjel 100, Huszár atya 200, Helmár atya 100 forintot adomá-
nyozott az oltár kivilágítására.8
A pálos rend jelenlegi központja, a lengyelországi Czestochowa – Lourdes és Fati-
ma mellett – a legjelentôsebb katolikus zarándokhely. Népszerûségét és tiszteletét a
szentélyében elhelyezett Istenanya ikonjának köszönheti. A Jasna Góra (Fényes Hegy)
elnevezésû dombtetôn 1382-ben alapított kolostort tizenhat magyar pálos szerzetes.
Az ott ôrzött, Fekete Madonnának is nevezett ikont Opuliai László herceg, Magyar-
ország nádora – a szentéletû Nagy Lajos király rokona, – a késôbbi lengyelországi
helytartó ajándékozta a lengyel kegyhelynek, ahol már a XV. század elején tartottak
zarándoklatokat. Eredetét a Szûzanya köpenyét díszítô Anjou-liliomok sejtetik. (A li-
liomokat megtalálhatjuk az aacheni kápolnának ajándékozott Madonna-képeken és a
máriazelli Mária-képen is.)9 A Mária-kép idôvel a Regina Poloniae (Lengyelország
királynéja) elnevezést kapta.
A kegykép elôtörténetéhez tartozik, hogy a hagyomány szerint az ikont a Szent
Család használta asztal lapjára festette Szent Lukács evangélista. A felbecsülhetetlen
értékû képet Nikephorosz császár Nagy Károlynak, aki Leo orosz fejedelemnek aján-
dékozta. Bielz várában ôrizték 1384-ig, akkor vitte az ikont Opuliai László nádor a
lengyelországi Czestochowába.10
A Simone Martini mûhelyével – Anjou kapcsolata miatt – kapcsolatba hozható,
hársfalapra festett ikon a Szûz Mária-ábrázolások típusa szerint egy Hodégétria. Ne-
vét a Szent Lukácstól származtatott eredeti ikon ôrzési helyérôl, a Ton Hodegón ko-
lostorról kapta, melyet Konstantinápoly 1453. évi ostromakor elpusztítottak a törö-
kök. Máriát állva vagy trónuson ülve ábrázolják. A gyermek Jézus jobbjával áldást
oszt, baljában az élet könyvét tartja, mely az isteni Ige, a Logosz jelképe. A Fekete
Madonna nemcsak Lengyelország királynôje, a pálosok patrónája is. A „Fekete” jel-
zô – Máriabesnyôn „Szerecsen” – Mária színezésére, a sötét árnyalatra utal, mert az
Énekek éneke egyik sorának (I,5) – „Nigra sum, sed formosa.” (Fekete vagyok, de
szép vagyok.)11 – értelmében általában kezét és arcát sötétre festették.12 Ennek okát
Szilárdfy Zoltán így magyarázta: „Bibliai értelemben a feketeség a súlyos megpró-
17
Török József–Legeza László: A magyar egyház évezrede. Bp., 2000. 128.
18
Kisbán: i. m. II. 179.
19
P. Z. M.: A Fekete Madonna czenstochovai kegyképének Anjou-eredete? A Fehér Barát, 1939, 20.
10
Szilárdfy Zoltán: A magyarországi kegyképek és -szobrok tipológiája és jelentése. In: Bálint Sándor–
Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Bp., 1994. 47.
(A továbbiakban: Szilárdfy: Kegyképek.)
11
Énekek Éneke. In: Zsidó lexikon. Bp., 1929. 227.
12
A „Fekete Mária” asszociációjaként megjegyeznivaló érdekesség, hogy éppen a pápai, egykor pálos
templomban maradt fenn a XVII. századi „Szerecsen Krisztus” elnevezésû szobor az eredeti templom-
berendezésbôl. Vö. Mezei Zsolt: Pápa. Pálos (bencés) templom. Bp., 2000. (Tájak – Korok – Múzeumok
Kiskönyvtára, 649.) 2. (A továbbiakban: Mezei.)
659
A pálosok Mária-tiszteletének mûvészettörténeti emlékei
báltatások jelképe, ezért a fekete vagy népiesen ’szerecsen’ Madonna-képek az agg
Simeon Máriának szóló jövendölésére, de a képrombolás harcaira is utalhatnak.”13
2006-ban, Jasna Góra csodálatos megmenekülésének 350. évfordulója alkalmából
a Szûz Mária ikon külsô megjelenésében megújult, új öltözete borostyánkôbôl és bri-
liánsokból áll. Az ikon aranykoronáit II. János Pál pápa áldotta meg és 2005. április
1-jén, halála elôtt egy nappal ajánlotta fel.
Az ikon másolatát mindegyik pálos rendhez köthetô templomban igyekeztek elhe-
lyezni.14 A török hódoltság megszûnése után a Magyarországra jutott másolatoknál
megfigyelhetô, hogy azok nem egyszerû, tucat-másolatok, hanem egyedi módon, a
mûvész képi- és formavilágát tükrözô alkotások.
A lengyel földön ôrzött kegykép hazai kultuszának jelentôsebbnek ítélhetô emlékeit
Magyarország különbözô részein lévô templomokban láthatjuk: a pesti Egyetemi, tipo-
lógiai változata a pápai Nagyboldogasszony – mindkettô egykori pálos – templomban
és az egervári plébániatemplom fôoltárán; mellékoltárokon a pesti Rókus-kápolnában,
a terézvárosi plébániatemplomban, a bajai ferences templomban, a bölcskei és perkátai
plébániatemplomokban. Kegyoltára van a kismartoni ferences templomban. Másola-
ta van Márianosztrán, Sopronbánfalván, a szeged-alsóvárosi templom jobboldali ol-
tárán, a kassai templom falán. Az egykori, pálosveresmarti kolostorban ôrzött XVI.
századi kegyképmásolat ma a gyöngyösi Mátra Múzeumban van.15
Vizsgáljuk meg közelebbrôl a Mária-kultusz jelentôsebb darabjainak – kegyképei-
nek és kegyszobrának – helyszínét és történetét.
Nagy Lajos király Mária-tisztelete egyházi intézmények alapításában is megnyil-
vánult. 1366-ban a törökök feletti gyôzelem emlékére Máriazellben templomot,
1377-ben a Pozsonytól északra fekvô Máriavölgyben (Thal)16 pálos kolostort építte-
tett. Az ott elhelyezett Mária-kegyszobor csodás könnyezésérôl számolt be Grueber
Antal jezsuita atya. A kolozsvári Könnyezô Mária-képrôl (Könnyezô Szûz kegykép)
írt könyve elsô részében kitért a többi, hasonló tulajdonsággal rendelkezô képre is.17
Ekkor említette a máriavölgyi kegyszobor könnyhullatását. A csodás jelenséget más
forrás nem erôsítette meg. Az élô legenda szerint a kegyszobor akkor izzad – ezzel fi-
gyelmeztetve –, ha Magyarországot vagy a magyarokat veszély fenyegeti.18 Ettôl füg-
getlenül is szerepe volt a Patrona Hungariae-kultusz fellendítésében. A törökök feletti
gyôzelem elôestéjén a máriavölgybe látogató I. Lipót a Magyarok Nagyasszonyának
ajánlotta fel az országot.19 A Boldogságos Szûz Mária templomban az ülô helyzetû
13
Szilárdfy Zoltán: Barokk szentképek Magyarországon. Bp., 1984. A XIII. kép szövegkísérete. (A továb-
biakban: Szilárdfy: Barokk szentképek).
14
Vö. Szilárdfy Zoltán: A Czestochowai Fekete Mária ábrázolásai és tisztelete Magyarországon. Honis-
meret 4 (1991) 31–32.
15
Szilárdfy: Kegyképek 336.
16
F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Katalógus. Bp.,
2000. 42–43. (A továbbiakban: Romhányi.) – A „Máriavölgy” elnevezés a XIX. század terméke, koráb-
ban – a XIV. században kapott birtokáról – „Thal”-nak nevezték, vö. Guzsik Tamás: A pálos rend építé-
szete a középkori Magyarországon. Bp., 2003. 151. (A továbbiakban: Guzsik.)
17
Antonius Grueber: Historia Thaumaturgae Virginis Claudiopolitanae… Claudiopoli, 1737.
18
Barna Gábor: A könnyezô Mária-képek kegyhelyei a XVII–XVIII. századi Magyarországon. In: Barna
Gábor: Búcsújárók. Kölcsönhatások a magyar és más európai vallási kultúrákban. Bp., 2001. (Kisebb-
ségkutatás könyvek). 160.
19
Bartók István: Mennyek Királynôje. Bp., 2005. 108.
660
Sas Péter
Mária jobb kezében országalmát tart, ölében az áldást osztó Jézus, akinek bal kezé-
ben az Élet könyve van. Az új fôoltár a pálos szerzetes, Esterházy Imre elképzelését
tükrözi, a Napbaöltözött Asszony jelvényeivel díszített kegyszobor arany sugarú
ezüst csillagba burkolva magasodik ki a szentkútból, amelyben egykoron megtalál-
ták. A csillagok nem csupán a Szent Szûz nevére utalnak, Mária az egyedül való Re-
ménycsillag, aki képes visszaverni a döghalál támadását.20 A kegyszobornak, illetve
Mária közbenjárásának tulajdonított csodák, csodálatos gyógyulások Máriavölgyet
tették a pálosok központjává.21
A márianosztrai (Nosztre, Nosztraj) kegyhelyet Nagy Lajos király alapította 1352-
ben, kolostort és templomot építtetett a pálos szerzeteseknek. (Innen, e kolostorból
kirajzó szerzetesek alapították Czestochowa kolostorát.)22 Az utóbb megalakult tele-
pülést – Maria nostra – a templom védôszentjérôl a pálosok nevezték el, mely szó
szerint „a mi Máriánk” titulust jelenti, de nevezhetjük Magyarok Nagyasszonyának
vagy Boldogasszonynak is. Az ott élô szerzetesek példás életükkel még Kapisztrán
Szent János elismerését is kiérdemelték, aki ottani látogatását így sommázta: „Ha
szenteket akartok látni, menjetek Márianosztrára”. A török hódoltság elpusztította
a templomot és a kolostort. A Hebling János murariorum magister készítette alaprajz
alapján újjáépített templomot 1729. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony vigíliáján
szentelték föl.23 A rendi élet újjászervezôdése a Czestochowából érkezô lengyel szer-
zeteseknek köszönhetô. Ôk hozták magukkal a Fekete Mária másolatát, melyet 1720
körül Laskivi Ciprián pálos atya festett a Jasna Góra-i kolostorban. Méltó és illô mó-
don a fôoltár barokk retabulumán helyezték el a kegyképet, amit angyalok és a pálo-
soknak különösen kedvelt szentjei vesznek körül.24 Elkészülte után hozzáérintették az
eredeti, csodatevô kegyképhez, ettôl kezdve a másolat nemcsak mûvészi értéket, ha-
nem kegyelmi erôt is képviselt. Ennek bizonyítékaként jegyezték föl 1739-ben egy
haldokló pálos testvérnek a kegykép elôtti gyógyulását. A kegyképet elôször 1749.
augusztus 31-én koronázták meg. A következô koronázási aktus a Magyarok Nagy-
asszonya kegytemplomban bô két évszázaddal késôbb, 1983. október 2-án volt, Lé-
kai László bíboros érsek a magyar Szent Korona imitációjával díszítette föl Szûz Má-
ria és a kis Jézus fejét.25
A sopronbánfalvai (németül Wondorf vagy Bondorf; Bánfalva, Lakfalva) kegy-
hely kápolnáját Boldog Gizellának, Szent István feleségének volt lelkiatyja, a regens-
burgi Szent Wolfgang (Farkas) püspök tiszteletére építették.26 Az építkezést 1482-
ben befejezô pálosok helyezhették el a lengyel anyakolostorból érkezett ikont, mely a
kegykép legkorábbi másolata lehet.27 Sopronbánfalva kegyképérôl olvashatunk Es-
terházy Pál nádor Bondorfi csudálatos Boldog Asszony képe Magyarországban címû
20
Szilárdfy: i. m. 337–338.
21
Aczél–Legeza–Szacsvay–Török: i. m. 24.
22
Romhányi: i. m. 47.; Guzsik: i. m. 149.
23
Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és mûvelôdéstörténeti jelentôsége. A pálosok
építészeti és mûvelôdéstörténeti emlékei Borsodban. Miskolc, 2000. (Tanulmányok Diósgyôr történeté-
hez, 8.) 223. (A továbbiakban: Joó.)
24
Szenthelyi-Molnár István–Mauks Mária: Magyarország Szûz Mária kegyhelyei. Búcsújárók könyve.
Bp., 1988, 85.
25
Szilárdfy: i. m. 335–336.
26
Romhányi: i. m. 14.; Guzsik: i. m. 172.
27
Szilárdfy: i. m. 19–20., 28.
661
A pálosok Mária-tiszteletének mûvészettörténeti emlékei
munkájában: „Midôn a’ Sopron Városiak ez elôtt Két száz Esztendôvel mind Catho-
licusok, avagy Pápisták vóltanak, építettek a Remete Szent Pál Szerzetin lévô Bará-
toknak Bondorff nevû Falu fölött egy Klastromot Szent Farkas Püspök tisztességére,
Vittenek azon Péternek egy Bóldogságos Szûz-képit oda, melly a’ Czesztokoi képnek
hasonlatosságára vagyon írva, az holott most-is fölötte nagy aétatosságok lévén, ma-
lasztokat is nyernek az jámbor Keresztények, az Bóldogságos Szûz esedezése által.”28
A török hatalom térnyerése menekülésre kényszerítette a pálosokat, akik csak
1614-ben tudtak visszatérni Bécsújhelybôl. A „hitetlenek” hatalmát túlélt rendet a
keresztény II. József császár feloszlatta. A sopronbánfalvai kolostor és templom be-
rendezését elárverezték, a kegyképet megmentették, a helyi Mária Magdolna plébá-
niatemplomban ôrizték. Lassan feledésbe merült, Balogh Ágoston a Mária-tisztelet
XIX. század végi kutatója arról tudósított, hogy az ikon elpusztult. A kalandos sorsú
kegyképet 1893-ban felújították, keretét bearanyozták, és a régi pálos kolostorban élô
karmelita nôvérek gondjaira bízták. Hyngeller János pálos mester faragott, rokokó
keretbe foglalt kegyképét a tisztelet és hála emlékei, votív tárgyai borították.29 (Az
Angyalok Királynéja kegytemplom – az új közigazgatási beosztás miatt – a Sopron-
Kertváros elnevezésû helyiségnév alatt keresendô.)
Jelentôs, máig tartó kultuszteremtô szerepe volt a szeged-alsóvárosi ferences temp-
lomban A Tisztítóhelyen szenvedô lelkek oltárával szemben elhelyezett czestochowai
kegykép átköltésének. Morvay András -bôl, Szegeden „Fekete Mária, Szerecsön Má-
ria” elnevezéssel emlegetett mûvén Mária nem a Szûzanya, hanem királynô képben
jelenik meg. A mûvészi alkotás további inspirációt szült, Juhász Gyulának Fekete Má-
ria címû versét a kegykép melletti falszakaszon márványba vésetten lehet olvasni. Az
egykori káptalanteremben, a sekrestyében elhelyezett szekrény felsô részének egyik
ajtaján is felfedezhetjük a kegyképet, Hogger János kis olajfestményeinek egyikét.30
A szerzetesrendekhez köthetô még a két erdélyi fejedelmi családhoz – a Bátho-
ryakhoz és a Rákócziakhoz – köthetô Báthory Zsófia alapította kassai jezsuita (ké-
sôbb premontrei) és a szabadkai ferences templom egykorú, XVII. századbeli kegy-
képmásolata is.
Az 1736-ban felszentelt szabadkai ferences templomot többször átalakították, mai
formáját 1907-ben nyerte el. Legrégibb ereklyéje a Fekete Mária kegykép. Színének
népies magyarázata eltér a megszokottaktól: Heródes katonái keresték a kicsi Jézust,
hogy ôt is kivégezzék. Mária cigányasszonynak volt öltözve, elmentek mellette a ka-
tonák, így megmenekültek. „Azé lett szerecseny a Szûz Mária.” A XVII. században
már bizonyosan meglévô kegyképet a XIX–XX. század fordulóján helyezték Lazar
Mamuzix polgármester felesége, Elizabet asszony készíttette díszes carrarai már-
ványoltárra. Eltérô szokásként, a helybeliek utólag helyezik el hálaajándékaikat, ha
kérésük meghallgatásra talált. A kegyképet mind a magyar, mind a bunyevác hívek
egyformán tisztelik.31
28
Esterhas Pál: Mennyei Korona az az Az egész Világon levô Csudálatos Boldogságos Szûz Képeinek rö-
viden föl tet Eredeti… Nagyszombat, 1696. 115.
29
Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon. Bp., 1990. 141–142.
30
Bálint Sándor: Szeged-Alsóváros. Templom és társadalom. Bp., 1983. 99., 126–127.
31
Beszédes Valéria: A Szûzanya tisztelete Szabadkán. In: Boldogasszony. Szûz Mária tisztelete Magyar-
országon és Közép-Európában. Szerk. Barna Gábor. Szeged, 2001. (Szegedi vallási néprajzi könyvtár –
Bibliotheca religionis popularis Szegediensis, 7.) 350–357.
662
Sas Péter
Az 1686 után Pestre visszatelepedett pálosok Mayerhoffer András tervezte temp-
lomát 1776-ban szentelték fel. Alaprajzi és térelrendezésében a barokk templomok
Vignola-tervezte ôsére, a római jezsuita Il Gesù templomra vezethetô vissza. A Mária
születésének tiszteletére szentelt templom díszítésében – természetszerûleg – név-
adója életébôl vett jelenetek a mérvadóak. A fôoltárt a szobrászat uralja, oltárkép he-
lyett Mária születését (Kisboldogasszony – Nativitas, szeptember 8.) bemutató szo-
borcsoport látszik. Fölötte helyezték el az angyalok által közrefogott czestochowai
kegykép vörösrézlemezre festett másolatát. Máriát és a kis Jézust koronával ábrázol-
ták, ami arra utal, hogy az eredeti kegykép megkoronázása – 1719 – után készülhe-
tett. Régi iratok tudni vélik, hogy Mária nyakán ötsoros gyöngyfüzér volt, de ez mára
eltûnt.32 Az oszlopok, illetve pillérek talapzatán a lorettói litánia egyes részeit és a
Mária-kultusszal kapcsolatos jeleneteket kôbôl faragták ki. A Boldogasszony elôtt
hódol a templom mennyezetének 1776-ban készült és Johann Bergl mester nevéhez
fûzôdô öt Mária-témájú falfestménye is: A Szeplôtelen Fogantatás (Immaculata
Conceptio, december 8.), az Angyali Üdvözlet (Gyümölcsoltó Boldogasszony – An-
nunciatio, március 25.), Mária látogatása Szent Erzsébetnél (Sarlós Boldogasszony –
Visitatio, július 2.), a kis Jézus bemutatása (Gyertyaszentelô Boldogasszony – Prae-
sentatio, február 2.), Mária mennybemenetele (Nagyboldogasszony – Assumptio,
augusztus 15.).33
A pálos Mária-kultusz másik emblematikus ábrázolása a templom második mel-
lékkápolnájában látható, az egykori Doloczky-féle kápolna oltárát ékesített sasvári
búcsúhely kegykép-másolata.34 A Doloczky-féle kápolna története szorosan kapcso-
lódik a Mária-kultuszhoz és a kegyképmásolathoz. Ôsi pálos ájtatosság volt Szent
Borbála és Jézus szent sebeinek tisztelete. Az utóbbi céljára 1721. május 3-án alakult
jámbor társulat – az Öt Szent Seb Társulata – olyan szerepet töltött be a magyar alapí-
tású szerzetesrendnél, mint a domonkosrendiek Szent Olvasó Társulata, a ferencesek
Szent Anna Társulata vagy a jezsuiták Kongregációja. A pálos társulat tagjai minden
reggel misét hallgattak és névadójuk olvasóját mondták. Hétfônként énekes szentmi-
se volt Krisztus kínszenvedéseirôl, péntekenként litánia és prédikáció. Évente, a víz-
kereszt után való hét elsô szerdájától kezdôdôen hat héten keresztül minden szerdai
napon ájtatosságot tartottak Szent Pál tiszteletére. A reggeli, hét órakor szentségimá-
dással végzett szentmise szövege a szentéletû remetérôl szólt, utána minden társulati
tag meggyónt, megáldozott és szigorú böjtöt tartott. Szentmiséiket a Krisztus öt szent
sebe kápolnában tarthatták, melyet – eredetileg – a sasvári kegykép másolata díszí-
tett. Valószínû, hogy a szigorú ájtatosság is Sasvárról eredt, onnan vehették át. (Ezt
az elképzelt kapcsolatot erôsítheti, hogy az 1916 körül készített új áldoztató kehely
anyagához felhasznált régi kehely, az oldalán olvasható felirat tanúsága szerint a sas-
vári Mária-templomból került a pestibe.)35 Az 1721. január 1-én felszentelt kápolnát
pedig egykori névadója, néhai Tarkoss Mátyás özvegye, Doloczky Mária Magdolna
költségén kezdték el építeni. (A donátor aranyozott ezüst misézô- és áldoztató kely-
het, szentségtartót, Szent Kereszt ereklyét, ezüst lámpát, miseruhát és egyéb oltár-
32
Saly László: Az Egyetemi templom. A pálosok régi pesti szentegyháza. Bp., 1926. 68. (A továbbiakban:
Saly.)
33
Kuthy Sándor: A pesti Egyetemi templom. Bp., 1960. (Mûemlékeink). 26–31. (A továbbiakban: Kuthy.)
34
Kuthy: i. m. 6., 24.
35
Saly: i. m. 75.
663
A pálosok Mária-tiszteletének mûvészettörténeti emlékei
berendezést ajándékozott a kápolnának, valamint ezer rhenus forintot az év meghatá-
rozott napján tartandó énekes misére.)36 Az egykori pálos, ma Egyetemi templom
egyenesen Mária szentélyének tekinthetô.
A soproni, XV. században épült egykori pálos – késôbb karmelita – és a pápai pá-
los (Nagyboldogasszony titulusú), – késôbb bencés – templom fôoltárán is egy-egy
Fekete Madonna elnevezésû festmény van, mely a czestochowai kegykép alapján ké-
szült. A pápai Szûz Mária tiszteletének szentelt fôoltár tengelyében a kupolás taber-
nákulum felett a dicsfényes Mária-kép, melyet a kezét áldásra emelô Atyaisten és a
Szentlélek galambjának kompozíciója koronáz.37
A modern, XX. századi templomépítészet alkotásai közé tartozik a Szent Imre ti-
tulusú pécsi pálos templom, melynek az alapkövét a lengyel Zambruski Mihály atya
és növendékei tettek le 1936-ban. A fôoltár felett elhelyezett keresztre applikálták
Ohmann Béla 1938-ban alkotott dombormûvét, melyen a központi helyet Szûz Mária
és a templom tituláris szentje foglalja el. A Mária elôtt térdelô Szent Imre ajánlja or-
szágát a Szûzanya oltalmába.38
A czestochowai kolostor Fekete Máriája által ihletett kegyképmásolat-ábrázolások
mellett nagy jelentôsége volt a Mária-kultusz elterjesztése szempontjából a Fájdal-
mas Szûzanya kegyszobor-típusnak, melynek egyik legismertebb megjelenési for-
mája a XVI. század óta a Nyitra megyei Sasvárhoz, a Hétfájdalmú Boldogasszony
plébániatemplomhoz kapcsolódik. A középkor végének szakrális kompozíciója a
Krisztus kínhalálát és Mária kínszenvedését megjelenítô áhítat forma volt, mely a de-
votio moderna emblematikus jelképévé vált. Az egyfajta típust meghonosító Pieta-
szobor donátora az istenfélô gróf Czobor Imre nádori helytartó és felesége, Bakich
Angelika volt, akik az alkotást 1564-ben háromszögletû kôoszlopra állíttatták.39 A fá-
ból faragott és befestett kegyszobor ismeretlen pannóniai mester késô gótikus mun-
kája.40 A XVI. század elejére datált szoboregyüttest a vallásos hit és kegyelet az eltelt
évszázadok során megkoronázta, és a megformált személyekhez méltó ünnepeken
díszesen felöltöztette.41 A kegyszobor a Sasvárra látogató Mária Terézia királynôre is
nagy hatással volt, ahogyan a kolostor naplója is megörökítette. A zsolozsmázó szer-
zetesek énekét „clara voce” (csengô hangon) kísérte.42 A plébániatemplom kegyszobra
1920 után a Patrona Slovaciae (Szlovákia Pátrónája) nevet kapta.43 Jelentôs kultusz-
emlékei festményeken: Szûz Mária Neve plébániatemplom (Egerszalók), Egyetemi
és vízivárosi Szent Anna-templom (Bp.); köztéri szobrok: Vác, Sarród.44
36
Saly: i. m. 39–40.
37
Molnár Ernô: A pápai pálos templom. in: Emlékkönyv Gerevich Tibor születésének hatvanadik fordu-
lójára. Bp., 1942. 156–157.; Mezei: i. m. 10–11.
38
Aknai Tamás: Pécs. Pálos templom. Bp., 2000. (Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára, 683.) 10., 12–13.
39
A kegykép történetét és ábrázolását vö. Jordánszky Elek: Magyar Országban, ’s az ahhoz tartozó Ré-
szekben lévô bóldogságos Szûz Mária kegyelem’ Képeinek rövid leirása. Pozsony, 1836. (Fakszimile
kiadás: Bp., 1988.) 20.
40
Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve. Balassagyarmat, 1991. 247.
41
Szilárdfy Zoltán: A pálos rend két kegyképe: A Czestochowai és Sasvári Boldogasszony. In: Szilárdfy
Zoltán: Ikonográfia – kultusztörténet. Bp., 2003. 120. (A továbbiakban: Szilárdfy: Két kegykép.)
42
Szilárdfy: Barokk szentképek 25., képmagyarázat.
43
Több katolizált európai nép igyekezett az Istenanya védelme alá helyezni önmagát: Patrona Austriae,
Advocata Croatiae. Vö. Söveges Dávid: Fejezetek a lelkiség történetébôl. Pannonhalma, 1993. 247.
44
Szilárdfy: Kegyképek 343.
664
Sas Péter
Az egerszalóki kegyképrôl azt tartja a legenda, hogy a Verpelétet Egerrel összekötô
erdei út mellett lakott egy remete, aki egy tölgyfán függô Mária-kép elôtt imádkozott.
Halála után már nem is gondolt senki a képre. Történt, hogy egy verpeléti asszony út-
ban Eger felé, vak leányával megpihent a tölgyfa árnyékában. A lánykával csoda tör-
tént, a gallyak között lévô képre mutatva visszanyerte látását. A megmagyarázhatat-
lan gyógyulásokkal felruházott képet egy fakápolnában helyezték el, majd 1738-ban
kôtemplomot építettek a számára. A csodával azonosított gyógyulások köszönete-
képpen a képet ezüst fogadalmi (votív) tárgyak özönével árasztották el, amelyekbôl
gróf Esterházy Károly püspök díszes, Mária-monogramos, rokokó stílusú, trébelt
ezüstkeretet készíttetett.45 A Mária-kép csodatévô erejét a lefolytatott egyházi vizsgá-
lat után Fuchs Ferenc egri érsek elismerte és 1810-ben kegyelmi képnek nyilvánítot-
ta, maga a Szûz Mária Neve plébániatemplom azonban csak 1953-ban vált egyházi
engedéllyel kegyhellyé. Az 1730-as években készült, rézmetszetû szentképek alapján
készülhetett kegykép négyzet alakú, vászonra festett olajfestmény.46 Mária és Jézus
fején kövekkel ékesített aranyozott ezüstkorona. A Boldogasszony nevére utaló ti-
zenkét csillagból álló dicssugarat két angyal tartja.47 A Kármelhegyi Boldogasszony
tiszteletére szentelt templom titulusa magyarázhatja, hogy a máriaradnai Skapulárés
Szûzanya kegyképét is felfedezhetjük egy itt elhelyezett fogadalmi képen.48
Somogy megyében, a felsôsegesdi (szentkúti) Fájdalmas Szûzanya kegykápolna
rokokó kegyoltárán elhelyezett festett, aranyozott faragású kegyszobor a sasvári fi-
liációja. Elhelyezésével a pálos Mária-kultuszt emelte be egyházmegyéjébe Acsády
Ádám veszprémi püspök. Egyház- és mûvészettörténeti jelentôségét növeli, hogy
baldachinja a már nem létezô, egykori sasvári kegyoltár hiteles emléke.49
A sasvári Piéta kultuszának képzômûvészeti emlékei közé tartozik a pesti pálos
templom Sasvári Fájdalmas Szûzanya oltára, melynek donátorai Pest városának ma-
gyar szenátora, Szalay István pálos konfráter és felesége, Torpis Zsuzsanna, ferences
harmadrendiek voltak.50 Ez a kegyképpé vált oltárkép az egyetlen régi kegyképe a
magyar fôvárosnak, amely korabeli formájában, az eredeti offerekkel díszítve maradt
fenn.51 A barokk kor ikonográfiai nyelvén „íródott” oltárképen az Atya elküldi a vigasz-
taló Szentlelket a szenvedô Anyához. A kegykép két oldalán a donátorok védôszentjei,
Szent István és római Szent Zsuzsanna vértanúk stukkószobrai ôrködnek. Ismeretlen
alkotójuk a vértanúk ikonográfiáját a donátorok arcvonásaival gazdagította. A predel-
la-domobormûvön a gyónás vértanúja, Nepomuki Szent János látszik ravatalán. Az
egyik donátor, Szalay István a pálos rendhez való kötôdése miatt az oltár alatti kripta-
részben nyugszik, harmadrendi felesége a ferences templomban kapott nyughelyet.52
45
A kegykép legendáját és ábrázolását lásd Jordánszky: i. m. 104–105.
46
Szilárdfy: i. m. 328.
47
Szenthelyi-Molnár István–Mauks Mária: i. m. 53.
48
Barna: i. m. 59–60.
49
Szilárdfy: i. m. 343–344.
50
Documenta Artis Paulinorum. Az anyagot gyûjtötte Gyéressy Béla. Sajtó alá rendezte Tóth Melinda, ifj.
Entz Géza, Széphelyi Frankl György. A bevezetést és az egyes fejezetek elôszavát írta Hervay Ferenc.
A magyar rendtartomány monostorai. I–III. Bp., 1975, 1976, 1978. (A Magyar Tudományos Akadémia
Mûvészettörténeti Kutató Csoportjának forráskiadványai, 10, 13, 14.) II. 242–245. (A továbbiakban:
DAP.)
51
Szilárdfy: Két kegykép 121.
52
Szabó Erzsébet: A pesti ferences templom. Bp., 1959. 18.
665
A pálosok Mária-tiszteletének mûvészettörténeti emlékei
A budai egykori ferences, majd Szent Erzsébet apácák templomában és a Szent
Anna templomban is oltárra emelték a sasvári Pietàt. Utóbbi istenházában a Kühtrei-
ber Antal óbudai molnármester szolgálója, Pfürts Katalin 30 forintért megfestette
kegyszobor-másolatot a XIX. század elején a Szent Kereszt-oltárra helyezték. Jelen-
tôségét és hatását Binder János Fülöp rézmetszete is jól visszatükrözte, melynek alján
ez a felirat olvasható: „Ist geweihet und angerühret.” (Megáldva és hozzáérintve.)53
A Sasvári Piéta kegyszobrának gyôzedelmes útja ismeretében találóan jegyezte
meg Szilárdfy Zoltán, hogy „a magyar kegyszobrok közül ez volt a legismertebb a
történelmi Magyarországon”.54
Sajnálatosan, az idôk folyamán elpusztult oltárokról, Mária-képekrôl csak az írott
forrásokból tudunk beszámolni. A nezsideri kolostorban volt „egy nagyon régi fa-
oltár a Czestochiwai Szûz tiszteletére”; 1747-ben a sajóládi kolostorban „P. Ujhelyi
Atanáz cellájának fala tele volt talált Mária képekkel”.55
A barokk korban már jól mûködô sokszorosított grafika is jelentôsen kivette a ré-
szét abban, hogy a pálos Mária-tisztelet széles körben elterjedhessen. A már említett
Binder János Fülöp rézmetszô vallásos jellegû könyvillusztrációkat, kegytárgyakat,
ájtatossági képeket és oltárábrázolásokat nyomtatott, melyek a magyar kultúrtörténet
értékes részét képezik. A pálos Mária-kultusz elterjesztését és hatásának növelését
szolgálták a kegyképek és kegyszobrok minél nagyobb és olcsóbb tömegben való
elôállításának módszerével. Az emblematikus vallási tárgyú képek a konfesszionali-
zálódási folyamat jelentôs elemévé váltak, az egyházi tanítás, a kegyesség, a devóció,
az áhítat, összességében a vallási kultusz terjesztésének meghatározó részét képez-
ték. A populáris grafika megjelenése lehetôvé tette a képek tömeges elôállítását és
szélesebb rétegekhez való eljuttatását.
A Mária-tisztelet sugározása is nagyobb méreteket ölthetett az új módszer segítsé-
gével. A kegyképek metszeteit jól terjeszthették az egyes búcsújáróhelyekhez kapcso-
lódó, énekeket és imádságokat tartalmazó kiadványok címlapjai. A zarándokok ezentúl
nemcsak homályos messzeségbôl csodálhatták a kegyképet, hanem másolat formájá-
ban közeli, személyesebb kapcsolatba kerülhettek vele, kézbe vehették, megcsókol-
hatták, sôt, magukkal is vihették, otthonukban pedig akár mindennap ájtatoskodhattak
elôtte. A sasvári Piétát is megtalálhatjuk német (Vier neue Marianische Wohlfahrt
Lieder … zu Schossberg, oder Ssasszin in Ungarn. Oedenburg, 1739.) és szlovák (No-
wá Pjsen k Milostiweg Panné Marygi Bolenstneg, Pri Ssasstjné. H n., é. n.) nyelvû bú-
csús ponyvafüzetes kiadványon. A szlovák nyelvû a valósághûbb, a kegyszobrot bal-
dachin alatt ábrázolja.56 Önmagában is kuriózumok a bártfai múzeum XVIII. század
eleji, nagyméretû fametszettel díszített vászon antependiumai,57 melyek egyikét papír-
ra nyomott, a sasvári kegyszoborról készült színezett metszet díszíti. A lap alján dí-
szelgô felirat tudósít az ábrázolás témájáról. Egy kézzel írott feljegyzés szerint az egy-
53
Szilárdfy: Barokk szentképek, i. m. 26. képmagyarázat. – Binder János Fülöp rézmetszeteinek katalógusa,
298. A budai Szent Anna-templom Pietà-kegyképe. In: Rózsa György: Grafikatörténeti tanulmányok.
Bp., 1998. 119.
54
Szilárdfy: Barokk szentképek, i. m. 25. képmagyarázat.
55
DAP I. 227.
56
Knapp Éva–Tüskés Gábor: Populáris grafika a 17–18. században. Bp., 2004. 200., 210. (A továbbiak-
ban: Knapp–Tüskés.)
57
Szilárdfy Zoltán: Szent István király fölajánlásának attribútumai. In: Szilárdfy: Ikonográfia – kultusztör-
ténet 236.
666
Sas Péter
koron ládafedél belsejét díszítô lap 1750 körül készült Giovanni Antonio Remondini
bassanói mûhelyében. Az említett mûhely katalogizált metszetei között ez a lap nem
szerepel. Szerepel azonban ebben a témában egy korábbi, a sasvári kegyszoborról ké-
szült színezett rézmetszet, 1750 elôttrôl. Ez a rézmetszet lehetett a bártfai múzeumban
lévô példány elôképe, de ennél is valószínûbb, hogy egyetlen példányban létezô la-
punk nem olasz eredetû, hanem valamelyik, eddig ismeretlen észak-magyarországi,
vagy német nyelvterületen mûködô fametszômûhelyben nyomtatódott.58
A búcsújáróhelyekhez nemcsak énekeket, imádságokat, kegyképeket tartalmazó
ponyvafüzetek tartoztak, elterjedt kiadványtípusként jelentkeztek a mirákulumos
könyvek, amelyek azért fontosak számunkra, mert címlapelôzékükön és illusztráció-
ikon kívül gyakran illusztrációsorozattal kísérték témájukat.59 A mirákulumos köny-
vek – fôleg illusztrációik révén – újabb lehetôséget jelentettek a kultusz fellendülésé-
nek, széles népréteg bekapcsolásával tágíthatták a felhasználói kört. Ikonográfiájuk a
kultusztárgy (kegytárgy) emblematikus felmutatása mellett a kegyhelyhez kapcsoló-
dó csodálatos gyógyulásokat, meneküléseket (magukat a mirákulumokat), az ezekbôl
táplálkozó legendahagyományokat is bemutatta.60 Pálos vonatkozású a XVIII. század
közepén megjelent latin nyelvû mirákulumos könyv a Pozsony melletti Máriavölgy-
rôl. (L. Kummer: Puteus aquarum viventium… Tyrnaviae, 1742.)61 A kiadvány is-
mertette a helyiség történetét, legendáit és rendkívül gazdag anyagában százhuszon-
kilenc mirákulum aprólékos leírását adta. A kilenc darabból álló sorozat készítôje
Joseph Jäger nagyszombati rézmetszô volt.62
Az idô változásával, a nyomdai technika fejlôdésével egyre nagyobb mennyiségben
és egyre jobb minôségben állíthattak elô imalapokat, szentképeket. A magánáhítat
célját szolgáló kisgrafikai „mûremekek” között természetszerûleg a pálos Mária-kul-
tusz terjesztésére alkalmas képek is voltak, így a Fekete Mária és a sasvári Piéta is.63
Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend létesítette a XIII–XV. század között a
legtöbb kolostort. Az egyes szerzôk összegzése szerint a korabeli Magyarországon
86–124, a külföldieket is beleszámítva 286 pálos rendházat alapítottak.64
Nemzetközi és nagytáji jelentôségû pálos búcsújáróhely – természetszerûleg –
Czestochowa.65 Területi hatását tekintve a Máriavölgy esetében végeztek kutatáso-
kat. Megállapították, hogy szûkebb vonzásköre Pozsony megye a Csallóköz nyugati
részével, az osztrák oldalon Bécsig terjedô szélességben a Lajtától északra és a Thaya
folyótól délre fekvô terület. Tágabb vonzáskörzete Nyitra és Trencsén megyén kívül
58
Knapp–Tüskés: i. m. 224., 244.
59
Knapp Éva: A barokk kori nyomtatott mirákulumos könyvek jellemzôi, I–III. In: Az Egyetemi Könyv-
tár Évkönyvei VII–VIII (1995–1997) 123–159; IX (1999) 93–129; X (2001) 207–233.; Tüskés Gábor:
Búcsújárás a barokk kori Magyarországon a mirákulumirodalom tükrében. Bp., 1993. 41–59.
60
Knapp – Tüskés: i. m. 131.
61
Elsô kiadása 1734-ben jelent meg, de az nem tartalmazott ábrázolásokat. (L. Kummer: Puteus aquarum
viventium… Marianischer… Pressburg, 1734.)
62
Knapp–Tüskés: i. m. 134–135.
63
Szilárdfy Zoltán: A magánáhítat szentképei a szerzô gyûjteményébôl. I. 17–18. század. Szeged, 1995.
(Devotio Hungarorum, 2.) 74–75; 613., 621. katalóguskép; 73., 76.; 603., 606., 634. katalóguskép.; Szi-
lárdfy Zoltán: A magánáhítat szentképei a szerzô gyûjteményébôl. II. 19–20. század. Szeged, 1997.
(Devotio Hungarorum, 4.) 66–67., 595–598. katalóguskép; 70–71., 642–647. katalóguskép.
64
Joó: i. m. 196.
65
Barna Gábor: Búcsújáró körzetek – kulturális övezetek. In: Barna Gábor: Búcsújárók. Kölcsönhatások
a magyar és más európai vallási kultúrákban. Bp., 2001. (Kisebbségkutatás könyvek). 43.
667
A pálosok Mária-tiszteletének mûvészettörténeti emlékei
Észak-Magyarország nagy része, Dunántúl, Erdély, Szlavónia, Morvaország, Szilé-
zia és Alsó-Ausztria.66 Ez a hatás nemcsak a katolicizmus nemzetköziségében rejlik,
része van benne a pálosok missziós munkájának is.67 Az ô lelkiségük eredménye lett –
többek között – a szlovák hitéletnek oly fontos Sasváron kívül a horvát vallásosságot
tápláló Remete és Lepoglava megszületése. Mind szélesebb körben folytatott tevé-
kenységüket és hatásukat elôsegítette, hogy amíg a középkorban helyválasztásuk és
településeik földrajzi elosztása a lakott helyektôl távoli középhegységeket és a domb-
vidékeket részesítette elônyben, a barokk kori megújulást követôen – remete élet-
módjukat feladva – már inkább a sûrûn lakott városokban telepedtek le.68
A Fekete Mária kultusza a törökellenes háborúk sikeres záródása után terjedt el.
A Bécs felmentésére induló Sobiesky János, lengyel király Jasna Gorában igyekezett
erôt meríteni nagy feladatához, ezért pajzsára a kegyképet vésette. Miután a bécsi és
a párkányi csatában gyôzelmet aratott, a Mária-ábrázolás egyben törökverô szimbó-
lum is lett.69 A Mária-kultusz mind szélesebb körû elterjesztésében nagy szerepet ját-
szottak a ferencesek, akik simontornyai, bajai, jászberényi, szegedi és szabadkai
templomaikban a kegyképet oltáraikra emelték.70
Az Istenanya hittételeinek kidolgozására és rendszerezésére alakult mariológia el-
vont igazságainak felismerésére és megértésére nem volt meg a lehetôsége a hétköz-
napi, egyszerû emberek tömegeinek. Mária alapvetô értékeket hordozó és közvetítô
kultusza nemcsak az egyház- és vallástörténetben volt jelen, becses emléke megfo-
galmazódott a mûvelôdéstörténet különféle területeinek alkotásaiban: az irodalom-
ban, a zenében, a képzômûvészetben. A XIV–XVIII. századi katolicizmus érték-
rendjét magukénak valló és követô tömegek számára sokkal könnyebb befogadási
lehetôséget kínált egy-egy festmény, szobor megértése, mondanivalójának lelki él-
ményként való átélése és hitéleti megvallása. Ebben volt hatalmas érdeme és szerepe
a pálos rend Mária-kultuszának, mely a spirituális impresszió máig létezô kultusztár-
gyaival gazdagította a szakrális mûvészettörténetet.
A történelem bebizonyította, hogy a pálosok Mária-kultusza felbecsülhetetlen
szolgálatokat tett a katolicizmusnak és a magyarságnak a szorongatott évszázadok-
ban, és remélhetôleg ugyanilyen eredményesen fogja védelmezni az elkövetkezô idô-
szakokban is. „A keresztény szenttiszteletben az egység mellett mindenkor ott talál-
juk a sokszínûség jegyeit, más szavakkal a nemzetközi mellett a nemzeti jellemzôket
is” – fogalmazott Barna Gábor.71 Ahogyan Bálint Sándor és Juhász Gyula költôi ví-
ziójában olvashatjuk: „a Szerecsen Mária továbbra is megmarad a vigasztalás Anyjá-
nak, a magyarok ’feketén is vigaszt derengô’ Asszonyának.”72
66
Tüskés Gábor–Knapp Éva: Népi vallásosság Magyarországon a 17–18. században. Bp., 2001. 77–79.
67
Vö. Fazekas István: Galla Ferenc „Pálos missziók Magyarországon” címû kiadatlan munkája. In: Pálos
rendtörténeti tanulmányok. Szerk. Sarbak Gábor. Bp., 1994. (Varia Paulina, 1.) 219 –228.
68
Hervay Ferenc: A pálos rend elterjedése a középkori Magyarországon. In: Mályusz Elemér emlék-
könyv. Társadalom- és mûvelôdéstörténeti tanulmányok. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay
Ferenc. Bp., 1984. 170–171.
69
Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzômûvészet. Bp., 1986. 102.
70
Bálint Sándor–Barna Gábor: i. m. 124.
71
Barna Gábor: A szentek tisztelete. In: A szenttisztelet történeti rétegei és formái Magyarországon és
Közép-Európában. A magyar szentek tisztelete. Szerk. Barna Gábor. Szeged, 2001. (Szegedi vallási
néprajzi könyvtár – Bibliotheca religionis popularis Szegediensis, 8.) 14.
72
Bálint Sándor: Sacra Hungaria. Tanulmányok a magyar vallásos népélet körébôl. Kassa, 1943. 42.

SAS PÉTER
A PÁLOSOK MÁRIA-TISZTELETÉNEK
MÛVÉSZETTÖRTÉNETI EMLÉKEI
A Pálos Rend – Elsô Remete Szent Pál Rendje – szabályzatában a hagyományos
szerzetesi hármas fogadalom harmadik pontjaként rögzítette a Boldogságos Szûz kü-
lönleges tiszteletét. A késôbbiekben még egyszer visszatért a Szûzanya különleges
jelentôségére és a rend életében betöltött szerepére. „IV. A Boldogságos Szûz Mária
a remeték Királynôje, így rendünknek is különleges Védôasszonya. Ezt a tényt már a
legôsibb idôktôl kezdve kifejezték atyáink egészen a legutóbbi nagykáptalanig, ami-
kor az egész pálos közösséget felajánlották neki, s reá bízták a legmagasabb vezetést.
Ezért a Boldogságos Szûz szerepének bemutatása Krisztus és az Egyház titkaiban,
életének követése és tiszteletének terjesztése a pálos lelkület különleges jellemvoná-
saihoz tartozik.”1
A Boldogságos Szûz tiszteletének számtalan jelével találkozhatunk: a rendtagok
szürke színû ruhája ezért cserélôdött fehérre, ezért viselik oldalukon a rózsafüzért,
s ezért tartják meg a szombati böjtöt.2 Közel harminc pálos kolostort és templomot
védôszentként – Patronus Ecclesiae – Szûz Máriának dedikálták, az ô ábrázolásaival
díszítették. Ennek jelentôségét Fessler Ignác így fogalmazta meg: „Az oltáraikra he-
lyezett Mária-képek által Isten és a hite majdnem mindenütt csodákat mûvelt; sôt böl-
csek az ô remeteségeiket, miként a régiek a jóshelyeket, gyakorta keresték fel”.3
A Mária-kultusz mindennapos megjelenése volt az egyházi szertartásban a Salve Re-
gina, a Máriát dicsôítô antifóna sorozatos ismételgetése, melyet a hozzátartozó orá-
cióval az oltár elôtt térdepelve énekeltek, mondtak el.4 A pálos áhítat gyakorlatához
hozzátartozott még a lorettói litánia5 és a Boldogságos Szûz kis zsolozsmája és mi-
séje.6 A Boldogságos Szûz kultuszának kiemelkedô ápolása minden más rendtôl meg-
különböztette, mely nemcsak az officiumaiban, miséiben, kegyhelyeinek életében,
1
Elsô Remete Szent Pál Rendjének Szabályzata, 1986.; Puskely Mária: Keresztény szerzetesség. Bp.,
1995. II. 781.
2
Aczél László Zsongor–Legeza László–Szacsvay Péter–Török József: Pálosok. Második, bôvített kiadás.
Mikes K., Bp., 2006. (Szerzetesrendek a Kárpát-medencében) 3. (A továbbiakban: Aczél–Legeza–Szacs-
vay–Török.)
3
Fessler Ignác munkáját idézve Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története. I.: 1225–1711. II.: 1711–
1786. Pálos kolostor kiadása, Bp., 1938–1940. II. 177–178. (A továbbiakban: Kisbán.)
4
A húsvét idôszakában a Regina coelit énekelték.
5
Vö. Cserey Farkas: Loretói Litánia. A szöveget gondozta Márkus Ferenc. Bp., é. n.; Szabó Géza: Ho-
gyan nevezhetlek? A Loretói litánia Mária megszólításai szonettekben. Bp., 1994.; Barna Gábor: A Lo-
retói Boldogasszony tisztelete Magyarországon. In Barna Gábor: Búcsújárók. Kölcsönhatások a magyar
és más európai vallási kultúrákban. Bp., 2001. (Kisebbségkutatás könyvek). 107–118.
6
Kisbán: i. m. II. 178.
658
Sas Péter
konfráternitásaiban, világi szervezeteiben, rózsafüzér-társulataiban jelentkezett, ha-
nem az irodalom- és a mûvészettörténet által bemutatható alkotásokban is. Bizonyára
sokat jelentett a rend Mária-kultusza fejlôdésében, elmélyülésében is, amikor XIV.
Kelemen pápa a pálosokat a szerzetesek monasztikus családjába sorolta.7
A pálos rendházak és templomok mindegyikében ott függött egy-egy Szûz Máriát
ábrázoló alkotás. Ezt igazolják azok az alapítványok, melyeket a Mária-oltárok olaj-
mécseinek fenntartására alapítottak. Márianosztrán a XVIII. század elsô harmadában
Podhoránszky Özséb perjel 100, Huszár atya 200, Helmár atya 100 forintot adomá-
nyozott az oltár kivilágítására.8
A pálos rend jelenlegi központja, a lengyelországi Czestochowa – Lourdes és Fati-
ma mellett – a legjelentôsebb katolikus zarándokhely. Népszerûségét és tiszteletét a
szentélyében elhelyezett Istenanya ikonjának köszönheti. A Jasna Góra (Fényes Hegy)
elnevezésû dombtetôn 1382-ben alapított kolostort tizenhat magyar pálos szerzetes.
Az ott ôrzött, Fekete Madonnának is nevezett ikont Opuliai László herceg, Magyar-
ország nádora – a szentéletû Nagy Lajos király rokona, – a késôbbi lengyelországi
helytartó ajándékozta a lengyel kegyhelynek, ahol már a XV. század elején tartottak
zarándoklatokat. Eredetét a Szûzanya köpenyét díszítô Anjou-liliomok sejtetik. (A li-
liomokat megtalálhatjuk az aacheni kápolnának ajándékozott Madonna-képeken és a
máriazelli Mária-képen is.)9 A Mária-kép idôvel a Regina Poloniae (Lengyelország
királynéja) elnevezést kapta.
A kegykép elôtörténetéhez tartozik, hogy a hagyomány szerint az ikont a Szent
Család használta asztal lapjára festette Szent Lukács evangélista. A felbecsülhetetlen
értékû képet Nikephorosz császár Nagy Károlynak, aki Leo orosz fejedelemnek aján-
dékozta. Bielz várában ôrizték 1384-ig, akkor vitte az ikont Opuliai László nádor a
lengyelországi Czestochowába.10
A Simone Martini mûhelyével – Anjou kapcsolata miatt – kapcsolatba hozható,
hársfalapra festett ikon a Szûz Mária-ábrázolások típusa szerint egy Hodégétria. Ne-
vét a Szent Lukácstól származtatott eredeti ikon ôrzési helyérôl, a Ton Hodegón ko-
lostorról kapta, melyet Konstantinápoly 1453. évi ostromakor elpusztítottak a törö-
kök. Máriát állva vagy trónuson ülve ábrázolják. A gyermek Jézus jobbjával áldást
oszt, baljában az élet könyvét tartja, mely az isteni Ige, a Logosz jelképe. A Fekete
Madonna nemcsak Lengyelország királynôje, a pálosok patrónája is. A „Fekete” jel-
zô – Máriabesnyôn „Szerecsen” – Mária színezésére, a sötét árnyalatra utal, mert az
Énekek éneke egyik sorának (I,5) – „Nigra sum, sed formosa.” (Fekete vagyok, de
szép vagyok.)11 – értelmében általában kezét és arcát sötétre festették.12 Ennek okát
Szilárdfy Zoltán így magyarázta: „Bibliai értelemben a feketeség a súlyos megpró-
17
Török József–Legeza László: A magyar egyház évezrede. Bp., 2000. 128.
18
Kisbán: i. m. II. 179.
19
P. Z. M.: A Fekete Madonna czenstochovai kegyképének Anjou-eredete? A Fehér Barát, 1939, 20.
10
Szilárdfy Zoltán: A magyarországi kegyképek és -szobrok tipológiája és jelentése. In: Bálint Sándor–
Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Bp., 1994. 47.
(A továbbiakban: Szilárdfy: Kegyképek.)
11
Énekek Éneke. In: Zsidó lexikon. Bp., 1929. 227.
12
A „Fekete Mária” asszociációjaként megjegyeznivaló érdekesség, hogy éppen a pápai, egykor pálos
templomban maradt fenn a XVII. századi „Szerecsen Krisztus” elnevezésû szobor az eredeti templom-
berendezésbôl. Vö. Mezei Zsolt: Pápa. Pálos (bencés) templom. Bp., 2000. (Tájak – Korok – Múzeumok
Kiskönyvtára, 649.) 2. (A továbbiakban: Mezei.)
659
A pálosok Mária-tiszteletének mûvészettörténeti emlékei
báltatások jelképe, ezért a fekete vagy népiesen ’szerecsen’ Madonna-képek az agg
Simeon Máriának szóló jövendölésére, de a képrombolás harcaira is utalhatnak.”13
2006-ban, Jasna Góra csodálatos megmenekülésének 350. évfordulója alkalmából
a Szûz Mária ikon külsô megjelenésében megújult, új öltözete borostyánkôbôl és bri-
liánsokból áll. Az ikon aranykoronáit II. János Pál pápa áldotta meg és 2005. április
1-jén, halála elôtt egy nappal ajánlotta fel.
Az ikon másolatát mindegyik pálos rendhez köthetô templomban igyekeztek elhe-
lyezni.14 A török hódoltság megszûnése után a Magyarországra jutott másolatoknál
megfigyelhetô, hogy azok nem egyszerû, tucat-másolatok, hanem egyedi módon, a
mûvész képi- és formavilágát tükrözô alkotások.
A lengyel földön ôrzött kegykép hazai kultuszának jelentôsebbnek ítélhetô emlékeit
Magyarország különbözô részein lévô templomokban láthatjuk: a pesti Egyetemi, tipo-
lógiai változata a pápai Nagyboldogasszony – mindkettô egykori pálos – templomban
és az egervári plébániatemplom fôoltárán; mellékoltárokon a pesti Rókus-kápolnában,
a terézvárosi plébániatemplomban, a bajai ferences templomban, a bölcskei és perkátai
plébániatemplomokban. Kegyoltára van a kismartoni ferences templomban. Másola-
ta van Márianosztrán, Sopronbánfalván, a szeged-alsóvárosi templom jobboldali ol-
tárán, a kassai templom falán. Az egykori, pálosveresmarti kolostorban ôrzött XVI.
századi kegyképmásolat ma a gyöngyösi Mátra Múzeumban van.15
Vizsgáljuk meg közelebbrôl a Mária-kultusz jelentôsebb darabjainak – kegyképei-
nek és kegyszobrának – helyszínét és történetét.
Nagy Lajos király Mária-tisztelete egyházi intézmények alapításában is megnyil-
vánult. 1366-ban a törökök feletti gyôzelem emlékére Máriazellben templomot,
1377-ben a Pozsonytól északra fekvô Máriavölgyben (Thal)16 pálos kolostort építte-
tett. Az ott elhelyezett Mária-kegyszobor csodás könnyezésérôl számolt be Grueber
Antal jezsuita atya. A kolozsvári Könnyezô Mária-képrôl (Könnyezô Szûz kegykép)
írt könyve elsô részében kitért a többi, hasonló tulajdonsággal rendelkezô képre is.17
Ekkor említette a máriavölgyi kegyszobor könnyhullatását. A csodás jelenséget más
forrás nem erôsítette meg. Az élô legenda szerint a kegyszobor akkor izzad – ezzel fi-
gyelmeztetve –, ha Magyarországot vagy a magyarokat veszély fenyegeti.18 Ettôl füg-
getlenül is szerepe volt a Patrona Hungariae-kultusz fellendítésében. A törökök feletti
gyôzelem elôestéjén a máriavölgybe látogató I. Lipót a Magyarok Nagyasszonyának
ajánlotta fel az országot.19 A Boldogságos Szûz Mária templomban az ülô helyzetû
13
Szilárdfy Zoltán: Barokk szentképek Magyarországon. Bp., 1984. A XIII. kép szövegkísérete. (A továb-
biakban: Szilárdfy: Barokk szentképek).
14
Vö. Szilárdfy Zoltán: A Czestochowai Fekete Mária ábrázolásai és tisztelete Magyarországon. Honis-
meret 4 (1991) 31–32.
15
Szilárdfy: Kegyképek 336.
16
F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Katalógus. Bp.,
2000. 42–43. (A továbbiakban: Romhányi.) – A „Máriavölgy” elnevezés a XIX. század terméke, koráb-
ban – a XIV. században kapott birtokáról – „Thal”-nak nevezték, vö. Guzsik Tamás: A pálos rend építé-
szete a középkori Magyarországon. Bp., 2003. 151. (A továbbiakban: Guzsik.)
17
Antonius Grueber: Historia Thaumaturgae Virginis Claudiopolitanae… Claudiopoli, 1737.
18
Barna Gábor: A könnyezô Mária-képek kegyhelyei a XVII–XVIII. századi Magyarországon. In: Barna
Gábor: Búcsújárók. Kölcsönhatások a magyar és más európai vallási kultúrákban. Bp., 2001. (Kisebb-
ségkutatás könyvek). 160.
19
Bartók István: Mennyek Királynôje. Bp., 2005. 108.
660
Sas Péter
Mária jobb kezében országalmát tart, ölében az áldást osztó Jézus, akinek bal kezé-
ben az Élet könyve van. Az új fôoltár a pálos szerzetes, Esterházy Imre elképzelését
tükrözi, a Napbaöltözött Asszony jelvényeivel díszített kegyszobor arany sugarú
ezüst csillagba burkolva magasodik ki a szentkútból, amelyben egykoron megtalál-
ták. A csillagok nem csupán a Szent Szûz nevére utalnak, Mária az egyedül való Re-
ménycsillag, aki képes visszaverni a döghalál támadását.20 A kegyszobornak, illetve
Mária közbenjárásának tulajdonított csodák, csodálatos gyógyulások Máriavölgyet
tették a pálosok központjává.21
A márianosztrai (Nosztre, Nosztraj) kegyhelyet Nagy Lajos király alapította 1352-
ben, kolostort és templomot építtetett a pálos szerzeteseknek. (Innen, e kolostorból
kirajzó szerzetesek alapították Czestochowa kolostorát.)22 Az utóbb megalakult tele-
pülést – Maria nostra – a templom védôszentjérôl a pálosok nevezték el, mely szó
szerint „a mi Máriánk” titulust jelenti, de nevezhetjük Magyarok Nagyasszonyának
vagy Boldogasszonynak is. Az ott élô szerzetesek példás életükkel még Kapisztrán
Szent János elismerését is kiérdemelték, aki ottani látogatását így sommázta: „Ha
szenteket akartok látni, menjetek Márianosztrára”. A török hódoltság elpusztította
a templomot és a kolostort. A Hebling János murariorum magister készítette alaprajz
alapján újjáépített templomot 1729. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony vigíliáján
szentelték föl.23 A rendi élet újjászervezôdése a Czestochowából érkezô lengyel szer-
zeteseknek köszönhetô. Ôk hozták magukkal a Fekete Mária másolatát, melyet 1720
körül Laskivi Ciprián pálos atya festett a Jasna Góra-i kolostorban. Méltó és illô mó-
don a fôoltár barokk retabulumán helyezték el a kegyképet, amit angyalok és a pálo-
soknak különösen kedvelt szentjei vesznek körül.24 Elkészülte után hozzáérintették az
eredeti, csodatevô kegyképhez, ettôl kezdve a másolat nemcsak mûvészi értéket, ha-
nem kegyelmi erôt is képviselt. Ennek bizonyítékaként jegyezték föl 1739-ben egy
haldokló pálos testvérnek a kegykép elôtti gyógyulását. A kegyképet elôször 1749.
augusztus 31-én koronázták meg. A következô koronázási aktus a Magyarok Nagy-
asszonya kegytemplomban bô két évszázaddal késôbb, 1983. október 2-án volt, Lé-
kai László bíboros érsek a magyar Szent Korona imitációjával díszítette föl Szûz Má-
ria és a kis Jézus fejét.25
A sopronbánfalvai (németül Wondorf vagy Bondorf; Bánfalva, Lakfalva) kegy-
hely kápolnáját Boldog Gizellának, Szent István feleségének volt lelkiatyja, a regens-
burgi Szent Wolfgang (Farkas) püspök tiszteletére építették.26 Az építkezést 1482-
ben befejezô pálosok helyezhették el a lengyel anyakolostorból érkezett ikont, mely a
kegykép legkorábbi másolata lehet.27 Sopronbánfalva kegyképérôl olvashatunk Es-
terházy Pál nádor Bondorfi csudálatos Boldog Asszony képe Magyarországban címû
20
Szilárdfy: i. m. 337–338.
21
Aczél–Legeza–Szacsvay–Török: i. m. 24.
22
Romhányi: i. m. 47.; Guzsik: i. m. 149.
23
Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és mûvelôdéstörténeti jelentôsége. A pálosok
építészeti és mûvelôdéstörténeti emlékei Borsodban. Miskolc, 2000. (Tanulmányok Diósgyôr történeté-
hez, 8.) 223. (A továbbiakban: Joó.)
24
Szenthelyi-Molnár István–Mauks Mária: Magyarország Szûz Mária kegyhelyei. Búcsújárók könyve.
Bp., 1988, 85.
25
Szilárdfy: i. m. 335–336.
26
Romhányi: i. m. 14.; Guzsik: i. m. 172.
27
Szilárdfy: i. m. 19–20., 28.
661
A pálosok Mária-tiszteletének mûvészettörténeti emlékei
munkájában: „Midôn a’ Sopron Városiak ez elôtt Két száz Esztendôvel mind Catho-
licusok, avagy Pápisták vóltanak, építettek a Remete Szent Pál Szerzetin lévô Bará-
toknak Bondorff nevû Falu fölött egy Klastromot Szent Farkas Püspök tisztességére,
Vittenek azon Péternek egy Bóldogságos Szûz-képit oda, melly a’ Czesztokoi képnek
hasonlatosságára vagyon írva, az holott most-is fölötte nagy aétatosságok lévén, ma-
lasztokat is nyernek az jámbor Keresztények, az Bóldogságos Szûz esedezése által.”28
A török hatalom térnyerése menekülésre kényszerítette a pálosokat, akik csak
1614-ben tudtak visszatérni Bécsújhelybôl. A „hitetlenek” hatalmát túlélt rendet a
keresztény II. József császár feloszlatta. A sopronbánfalvai kolostor és templom be-
rendezését elárverezték, a kegyképet megmentették, a helyi Mária Magdolna plébá-
niatemplomban ôrizték. Lassan feledésbe merült, Balogh Ágoston a Mária-tisztelet
XIX. század végi kutatója arról tudósított, hogy az ikon elpusztult. A kalandos sorsú
kegyképet 1893-ban felújították, keretét bearanyozták, és a régi pálos kolostorban élô
karmelita nôvérek gondjaira bízták. Hyngeller János pálos mester faragott, rokokó
keretbe foglalt kegyképét a tisztelet és hála emlékei, votív tárgyai borították.29 (Az
Angyalok Királynéja kegytemplom – az új közigazgatási beosztás miatt – a Sopron-
Kertváros elnevezésû helyiségnév alatt keresendô.)
Jelentôs, máig tartó kultuszteremtô szerepe volt a szeged-alsóvárosi ferences temp-
lomban A Tisztítóhelyen szenvedô lelkek oltárával szemben elhelyezett czestochowai
kegykép átköltésének. Morvay András -bôl, Szegeden „Fekete Mária, Szerecsön Má-
ria” elnevezéssel emlegetett mûvén Mária nem a Szûzanya, hanem királynô képben
jelenik meg. A mûvészi alkotás további inspirációt szült, Juhász Gyulának Fekete Má-
ria címû versét a kegykép melletti falszakaszon márványba vésetten lehet olvasni. Az
egykori káptalanteremben, a sekrestyében elhelyezett szekrény felsô részének egyik
ajtaján is felfedezhetjük a kegyképet, Hogger János kis olajfestményeinek egyikét.30
A szerzetesrendekhez köthetô még a két erdélyi fejedelmi családhoz – a Bátho-
ryakhoz és a Rákócziakhoz – köthetô Báthory Zsófia alapította kassai jezsuita (ké-
sôbb premontrei) és a szabadkai ferences templom egykorú, XVII. századbeli kegy-
képmásolata is.
Az 1736-ban felszentelt szabadkai ferences templomot többször átalakították, mai
formáját 1907-ben nyerte el. Legrégibb ereklyéje a Fekete Mária kegykép. Színének
népies magyarázata eltér a megszokottaktól: Heródes katonái keresték a kicsi Jézust,
hogy ôt is kivégezzék. Mária cigányasszonynak volt öltözve, elmentek mellette a ka-
tonák, így megmenekültek. „Azé lett szerecseny a Szûz Mária.” A XVII. században
már bizonyosan meglévô kegyképet a XIX–XX. század fordulóján helyezték Lazar
Mamuzix polgármester felesége, Elizabet asszony készíttette díszes carrarai már-
ványoltárra. Eltérô szokásként, a helybeliek utólag helyezik el hálaajándékaikat, ha
kérésük meghallgatásra talált. A kegyképet mind a magyar, mind a bunyevác hívek
egyformán tisztelik.31
28
Esterhas Pál: Mennyei Korona az az Az egész Világon levô Csudálatos Boldogságos Szûz Képeinek rö-
viden föl tet Eredeti… Nagyszombat, 1696. 115.
29
Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon. Bp., 1990. 141–142.
30
Bálint Sándor: Szeged-Alsóváros. Templom és társadalom. Bp., 1983. 99., 126–127.
31
Beszédes Valéria: A Szûzanya tisztelete Szabadkán. In: Boldogasszony. Szûz Mária tisztelete Magyar-
országon és Közép-Európában. Szerk. Barna Gábor. Szeged, 2001. (Szegedi vallási néprajzi könyvtár –
Bibliotheca religionis popularis Szegediensis, 7.) 350–357.
662
Sas Péter
Az 1686 után Pestre visszatelepedett pálosok Mayerhoffer András tervezte temp-
lomát 1776-ban szentelték fel. Alaprajzi és térelrendezésében a barokk templomok
Vignola-tervezte ôsére, a római jezsuita Il Gesù templomra vezethetô vissza. A Mária
születésének tiszteletére szentelt templom díszítésében – természetszerûleg – név-
adója életébôl vett jelenetek a mérvadóak. A fôoltárt a szobrászat uralja, oltárkép he-
lyett Mária születését (Kisboldogasszony – Nativitas, szeptember 8.) bemutató szo-
borcsoport látszik. Fölötte helyezték el az angyalok által közrefogott czestochowai
kegykép vörösrézlemezre festett másolatát. Máriát és a kis Jézust koronával ábrázol-
ták, ami arra utal, hogy az eredeti kegykép megkoronázása – 1719 – után készülhe-
tett. Régi iratok tudni vélik, hogy Mária nyakán ötsoros gyöngyfüzér volt, de ez mára
eltûnt.32 Az oszlopok, illetve pillérek talapzatán a lorettói litánia egyes részeit és a
Mária-kultusszal kapcsolatos jeleneteket kôbôl faragták ki. A Boldogasszony elôtt
hódol a templom mennyezetének 1776-ban készült és Johann Bergl mester nevéhez
fûzôdô öt Mária-témájú falfestménye is: A Szeplôtelen Fogantatás (Immaculata
Conceptio, december 8.), az Angyali Üdvözlet (Gyümölcsoltó Boldogasszony – An-
nunciatio, március 25.), Mária látogatása Szent Erzsébetnél (Sarlós Boldogasszony –
Visitatio, július 2.), a kis Jézus bemutatása (Gyertyaszentelô Boldogasszony – Prae-
sentatio, február 2.), Mária mennybemenetele (Nagyboldogasszony – Assumptio,
augusztus 15.).33
A pálos Mária-kultusz másik emblematikus ábrázolása a templom második mel-
lékkápolnájában látható, az egykori Doloczky-féle kápolna oltárát ékesített sasvári
búcsúhely kegykép-másolata.34 A Doloczky-féle kápolna története szorosan kapcso-
lódik a Mária-kultuszhoz és a kegyképmásolathoz. Ôsi pálos ájtatosság volt Szent
Borbála és Jézus szent sebeinek tisztelete. Az utóbbi céljára 1721. május 3-án alakult
jámbor társulat – az Öt Szent Seb Társulata – olyan szerepet töltött be a magyar alapí-
tású szerzetesrendnél, mint a domonkosrendiek Szent Olvasó Társulata, a ferencesek
Szent Anna Társulata vagy a jezsuiták Kongregációja. A pálos társulat tagjai minden
reggel misét hallgattak és névadójuk olvasóját mondták. Hétfônként énekes szentmi-
se volt Krisztus kínszenvedéseirôl, péntekenként litánia és prédikáció. Évente, a víz-
kereszt után való hét elsô szerdájától kezdôdôen hat héten keresztül minden szerdai
napon ájtatosságot tartottak Szent Pál tiszteletére. A reggeli, hét órakor szentségimá-
dással végzett szentmise szövege a szentéletû remetérôl szólt, utána minden társulati
tag meggyónt, megáldozott és szigorú böjtöt tartott. Szentmiséiket a Krisztus öt szent
sebe kápolnában tarthatták, melyet – eredetileg – a sasvári kegykép másolata díszí-
tett. Valószínû, hogy a szigorú ájtatosság is Sasvárról eredt, onnan vehették át. (Ezt
az elképzelt kapcsolatot erôsítheti, hogy az 1916 körül készített új áldoztató kehely
anyagához felhasznált régi kehely, az oldalán olvasható felirat tanúsága szerint a sas-
vári Mária-templomból került a pestibe.)35 Az 1721. január 1-én felszentelt kápolnát
pedig egykori névadója, néhai Tarkoss Mátyás özvegye, Doloczky Mária Magdolna
költségén kezdték el építeni. (A donátor aranyozott ezüst misézô- és áldoztató kely-
het, szentségtartót, Szent Kereszt ereklyét, ezüst lámpát, miseruhát és egyéb oltár-
32
Saly László: Az Egyetemi templom. A pálosok régi pesti szentegyháza. Bp., 1926. 68. (A továbbiakban:
Saly.)
33
Kuthy Sándor: A pesti Egyetemi templom. Bp., 1960. (Mûemlékeink). 26–31. (A továbbiakban: Kuthy.)
34
Kuthy: i. m. 6., 24.
35
Saly: i. m. 75.
663
A pálosok Mária-tiszteletének mûvészettörténeti emlékei
berendezést ajándékozott a kápolnának, valamint ezer rhenus forintot az év meghatá-
rozott napján tartandó énekes misére.)36 Az egykori pálos, ma Egyetemi templom
egyenesen Mária szentélyének tekinthetô.
A soproni, XV. században épült egykori pálos – késôbb karmelita – és a pápai pá-
los (Nagyboldogasszony titulusú), – késôbb bencés – templom fôoltárán is egy-egy
Fekete Madonna elnevezésû festmény van, mely a czestochowai kegykép alapján ké-
szült. A pápai Szûz Mária tiszteletének szentelt fôoltár tengelyében a kupolás taber-
nákulum felett a dicsfényes Mária-kép, melyet a kezét áldásra emelô Atyaisten és a
Szentlélek galambjának kompozíciója koronáz.37
A modern, XX. századi templomépítészet alkotásai közé tartozik a Szent Imre ti-
tulusú pécsi pálos templom, melynek az alapkövét a lengyel Zambruski Mihály atya
és növendékei tettek le 1936-ban. A fôoltár felett elhelyezett keresztre applikálták
Ohmann Béla 1938-ban alkotott dombormûvét, melyen a központi helyet Szûz Mária
és a templom tituláris szentje foglalja el. A Mária elôtt térdelô Szent Imre ajánlja or-
szágát a Szûzanya oltalmába.38
A czestochowai kolostor Fekete Máriája által ihletett kegyképmásolat-ábrázolások
mellett nagy jelentôsége volt a Mária-kultusz elterjesztése szempontjából a Fájdal-
mas Szûzanya kegyszobor-típusnak, melynek egyik legismertebb megjelenési for-
mája a XVI. század óta a Nyitra megyei Sasvárhoz, a Hétfájdalmú Boldogasszony
plébániatemplomhoz kapcsolódik. A középkor végének szakrális kompozíciója a
Krisztus kínhalálát és Mária kínszenvedését megjelenítô áhítat forma volt, mely a de-
votio moderna emblematikus jelképévé vált. Az egyfajta típust meghonosító Pieta-
szobor donátora az istenfélô gróf Czobor Imre nádori helytartó és felesége, Bakich
Angelika volt, akik az alkotást 1564-ben háromszögletû kôoszlopra állíttatták.39 A fá-
ból faragott és befestett kegyszobor ismeretlen pannóniai mester késô gótikus mun-
kája.40 A XVI. század elejére datált szoboregyüttest a vallásos hit és kegyelet az eltelt
évszázadok során megkoronázta, és a megformált személyekhez méltó ünnepeken
díszesen felöltöztette.41 A kegyszobor a Sasvárra látogató Mária Terézia királynôre is
nagy hatással volt, ahogyan a kolostor naplója is megörökítette. A zsolozsmázó szer-
zetesek énekét „clara voce” (csengô hangon) kísérte.42 A plébániatemplom kegyszobra
1920 után a Patrona Slovaciae (Szlovákia Pátrónája) nevet kapta.43 Jelentôs kultusz-
emlékei festményeken: Szûz Mária Neve plébániatemplom (Egerszalók), Egyetemi
és vízivárosi Szent Anna-templom (Bp.); köztéri szobrok: Vác, Sarród.44
36
Saly: i. m. 39–40.
37
Molnár Ernô: A pápai pálos templom. in: Emlékkönyv Gerevich Tibor születésének hatvanadik fordu-
lójára. Bp., 1942. 156–157.; Mezei: i. m. 10–11.
38
Aknai Tamás: Pécs. Pálos templom. Bp., 2000. (Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára, 683.) 10., 12–13.
39
A kegykép történetét és ábrázolását vö. Jordánszky Elek: Magyar Országban, ’s az ahhoz tartozó Ré-
szekben lévô bóldogságos Szûz Mária kegyelem’ Képeinek rövid leirása. Pozsony, 1836. (Fakszimile
kiadás: Bp., 1988.) 20.
40
Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve. Balassagyarmat, 1991. 247.
41
Szilárdfy Zoltán: A pálos rend két kegyképe: A Czestochowai és Sasvári Boldogasszony. In: Szilárdfy
Zoltán: Ikonográfia – kultusztörténet. Bp., 2003. 120. (A továbbiakban: Szilárdfy: Két kegykép.)
42
Szilárdfy: Barokk szentképek 25., képmagyarázat.
43
Több katolizált európai nép igyekezett az Istenanya védelme alá helyezni önmagát: Patrona Austriae,
Advocata Croatiae. Vö. Söveges Dávid: Fejezetek a lelkiség történetébôl. Pannonhalma, 1993. 247.
44
Szilárdfy: Kegyképek 343.
664
Sas Péter
Az egerszalóki kegyképrôl azt tartja a legenda, hogy a Verpelétet Egerrel összekötô
erdei út mellett lakott egy remete, aki egy tölgyfán függô Mária-kép elôtt imádkozott.
Halála után már nem is gondolt senki a képre. Történt, hogy egy verpeléti asszony út-
ban Eger felé, vak leányával megpihent a tölgyfa árnyékában. A lánykával csoda tör-
tént, a gallyak között lévô képre mutatva visszanyerte látását. A megmagyarázhatat-
lan gyógyulásokkal felruházott képet egy fakápolnában helyezték el, majd 1738-ban
kôtemplomot építettek a számára. A csodával azonosított gyógyulások köszönete-
képpen a képet ezüst fogadalmi (votív) tárgyak özönével árasztották el, amelyekbôl
gróf Esterházy Károly püspök díszes, Mária-monogramos, rokokó stílusú, trébelt
ezüstkeretet készíttetett.45 A Mária-kép csodatévô erejét a lefolytatott egyházi vizsgá-
lat után Fuchs Ferenc egri érsek elismerte és 1810-ben kegyelmi képnek nyilvánítot-
ta, maga a Szûz Mária Neve plébániatemplom azonban csak 1953-ban vált egyházi
engedéllyel kegyhellyé. Az 1730-as években készült, rézmetszetû szentképek alapján
készülhetett kegykép négyzet alakú, vászonra festett olajfestmény.46 Mária és Jézus
fején kövekkel ékesített aranyozott ezüstkorona. A Boldogasszony nevére utaló ti-
zenkét csillagból álló dicssugarat két angyal tartja.47 A Kármelhegyi Boldogasszony
tiszteletére szentelt templom titulusa magyarázhatja, hogy a máriaradnai Skapulárés
Szûzanya kegyképét is felfedezhetjük egy itt elhelyezett fogadalmi képen.48
Somogy megyében, a felsôsegesdi (szentkúti) Fájdalmas Szûzanya kegykápolna
rokokó kegyoltárán elhelyezett festett, aranyozott faragású kegyszobor a sasvári fi-
liációja. Elhelyezésével a pálos Mária-kultuszt emelte be egyházmegyéjébe Acsády
Ádám veszprémi püspök. Egyház- és mûvészettörténeti jelentôségét növeli, hogy
baldachinja a már nem létezô, egykori sasvári kegyoltár hiteles emléke.49
A sasvári Piéta kultuszának képzômûvészeti emlékei közé tartozik a pesti pálos
templom Sasvári Fájdalmas Szûzanya oltára, melynek donátorai Pest városának ma-
gyar szenátora, Szalay István pálos konfráter és felesége, Torpis Zsuzsanna, ferences
harmadrendiek voltak.50 Ez a kegyképpé vált oltárkép az egyetlen régi kegyképe a
magyar fôvárosnak, amely korabeli formájában, az eredeti offerekkel díszítve maradt
fenn.51 A barokk kor ikonográfiai nyelvén „íródott” oltárképen az Atya elküldi a vigasz-
taló Szentlelket a szenvedô Anyához. A kegykép két oldalán a donátorok védôszentjei,
Szent István és római Szent Zsuzsanna vértanúk stukkószobrai ôrködnek. Ismeretlen
alkotójuk a vértanúk ikonográfiáját a donátorok arcvonásaival gazdagította. A predel-
la-domobormûvön a gyónás vértanúja, Nepomuki Szent János látszik ravatalán. Az
egyik donátor, Szalay István a pálos rendhez való kötôdése miatt az oltár alatti kripta-
részben nyugszik, harmadrendi felesége a ferences templomban kapott nyughelyet.52
45
A kegykép legendáját és ábrázolását lásd Jordánszky: i. m. 104–105.
46
Szilárdfy: i. m. 328.
47
Szenthelyi-Molnár István–Mauks Mária: i. m. 53.
48
Barna: i. m. 59–60.
49
Szilárdfy: i. m. 343–344.
50
Documenta Artis Paulinorum. Az anyagot gyûjtötte Gyéressy Béla. Sajtó alá rendezte Tóth Melinda, ifj.
Entz Géza, Széphelyi Frankl György. A bevezetést és az egyes fejezetek elôszavát írta Hervay Ferenc.
A magyar rendtartomány monostorai. I–III. Bp., 1975, 1976, 1978. (A Magyar Tudományos Akadémia
Mûvészettörténeti Kutató Csoportjának forráskiadványai, 10, 13, 14.) II. 242–245. (A továbbiakban:
DAP.)
51
Szilárdfy: Két kegykép 121.
52
Szabó Erzsébet: A pesti ferences templom. Bp., 1959. 18.
665
A pálosok Mária-tiszteletének mûvészettörténeti emlékei
A budai egykori ferences, majd Szent Erzsébet apácák templomában és a Szent
Anna templomban is oltárra emelték a sasvári Pietàt. Utóbbi istenházában a Kühtrei-
ber Antal óbudai molnármester szolgálója, Pfürts Katalin 30 forintért megfestette
kegyszobor-másolatot a XIX. század elején a Szent Kereszt-oltárra helyezték. Jelen-
tôségét és hatását Binder János Fülöp rézmetszete is jól visszatükrözte, melynek alján
ez a felirat olvasható: „Ist geweihet und angerühret.” (Megáldva és hozzáérintve.)53
A Sasvári Piéta kegyszobrának gyôzedelmes útja ismeretében találóan jegyezte
meg Szilárdfy Zoltán, hogy „a magyar kegyszobrok közül ez volt a legismertebb a
történelmi Magyarországon”.54
Sajnálatosan, az idôk folyamán elpusztult oltárokról, Mária-képekrôl csak az írott
forrásokból tudunk beszámolni. A nezsideri kolostorban volt „egy nagyon régi fa-
oltár a Czestochiwai Szûz tiszteletére”; 1747-ben a sajóládi kolostorban „P. Ujhelyi
Atanáz cellájának fala tele volt talált Mária képekkel”.55
A barokk korban már jól mûködô sokszorosított grafika is jelentôsen kivette a ré-
szét abban, hogy a pálos Mária-tisztelet széles körben elterjedhessen. A már említett
Binder János Fülöp rézmetszô vallásos jellegû könyvillusztrációkat, kegytárgyakat,
ájtatossági képeket és oltárábrázolásokat nyomtatott, melyek a magyar kultúrtörténet
értékes részét képezik. A pálos Mária-kultusz elterjesztését és hatásának növelését
szolgálták a kegyképek és kegyszobrok minél nagyobb és olcsóbb tömegben való
elôállításának módszerével. Az emblematikus vallási tárgyú képek a konfesszionali-
zálódási folyamat jelentôs elemévé váltak, az egyházi tanítás, a kegyesség, a devóció,
az áhítat, összességében a vallási kultusz terjesztésének meghatározó részét képez-
ték. A populáris grafika megjelenése lehetôvé tette a képek tömeges elôállítását és
szélesebb rétegekhez való eljuttatását.
A Mária-tisztelet sugározása is nagyobb méreteket ölthetett az új módszer segítsé-
gével. A kegyképek metszeteit jól terjeszthették az egyes búcsújáróhelyekhez kapcso-
lódó, énekeket és imádságokat tartalmazó kiadványok címlapjai. A zarándokok ezentúl
nemcsak homályos messzeségbôl csodálhatták a kegyképet, hanem másolat formájá-
ban közeli, személyesebb kapcsolatba kerülhettek vele, kézbe vehették, megcsókol-
hatták, sôt, magukkal is vihették, otthonukban pedig akár mindennap ájtatoskodhattak
elôtte. A sasvári Piétát is megtalálhatjuk német (Vier neue Marianische Wohlfahrt
Lieder … zu Schossberg, oder Ssasszin in Ungarn. Oedenburg, 1739.) és szlovák (No-
wá Pjsen k Milostiweg Panné Marygi Bolenstneg, Pri Ssasstjné. H n., é. n.) nyelvû bú-
csús ponyvafüzetes kiadványon. A szlovák nyelvû a valósághûbb, a kegyszobrot bal-
dachin alatt ábrázolja.56 Önmagában is kuriózumok a bártfai múzeum XVIII. század
eleji, nagyméretû fametszettel díszített vászon antependiumai,57 melyek egyikét papír-
ra nyomott, a sasvári kegyszoborról készült színezett metszet díszíti. A lap alján dí-
szelgô felirat tudósít az ábrázolás témájáról. Egy kézzel írott feljegyzés szerint az egy-
53
Szilárdfy: Barokk szentképek, i. m. 26. képmagyarázat. – Binder János Fülöp rézmetszeteinek katalógusa,
298. A budai Szent Anna-templom Pietà-kegyképe. In: Rózsa György: Grafikatörténeti tanulmányok.
Bp., 1998. 119.
54
Szilárdfy: Barokk szentképek, i. m. 25. képmagyarázat.
55
DAP I. 227.
56
Knapp Éva–Tüskés Gábor: Populáris grafika a 17–18. században. Bp., 2004. 200., 210. (A továbbiak-
ban: Knapp–Tüskés.)
57
Szilárdfy Zoltán: Szent István király fölajánlásának attribútumai. In: Szilárdfy: Ikonográfia – kultusztör-
ténet 236.
666
Sas Péter
koron ládafedél belsejét díszítô lap 1750 körül készült Giovanni Antonio Remondini
bassanói mûhelyében. Az említett mûhely katalogizált metszetei között ez a lap nem
szerepel. Szerepel azonban ebben a témában egy korábbi, a sasvári kegyszoborról ké-
szült színezett rézmetszet, 1750 elôttrôl. Ez a rézmetszet lehetett a bártfai múzeumban
lévô példány elôképe, de ennél is valószínûbb, hogy egyetlen példányban létezô la-
punk nem olasz eredetû, hanem valamelyik, eddig ismeretlen észak-magyarországi,
vagy német nyelvterületen mûködô fametszômûhelyben nyomtatódott.58
A búcsújáróhelyekhez nemcsak énekeket, imádságokat, kegyképeket tartalmazó
ponyvafüzetek tartoztak, elterjedt kiadványtípusként jelentkeztek a mirákulumos
könyvek, amelyek azért fontosak számunkra, mert címlapelôzékükön és illusztráció-
ikon kívül gyakran illusztrációsorozattal kísérték témájukat.59 A mirákulumos köny-
vek – fôleg illusztrációik révén – újabb lehetôséget jelentettek a kultusz fellendülésé-
nek, széles népréteg bekapcsolásával tágíthatták a felhasználói kört. Ikonográfiájuk a
kultusztárgy (kegytárgy) emblematikus felmutatása mellett a kegyhelyhez kapcsoló-
dó csodálatos gyógyulásokat, meneküléseket (magukat a mirákulumokat), az ezekbôl
táplálkozó legendahagyományokat is bemutatta.60 Pálos vonatkozású a XVIII. század
közepén megjelent latin nyelvû mirákulumos könyv a Pozsony melletti Máriavölgy-
rôl. (L. Kummer: Puteus aquarum viventium… Tyrnaviae, 1742.)61 A kiadvány is-
mertette a helyiség történetét, legendáit és rendkívül gazdag anyagában százhuszon-
kilenc mirákulum aprólékos leírását adta. A kilenc darabból álló sorozat készítôje
Joseph Jäger nagyszombati rézmetszô volt.62
Az idô változásával, a nyomdai technika fejlôdésével egyre nagyobb mennyiségben
és egyre jobb minôségben állíthattak elô imalapokat, szentképeket. A magánáhítat
célját szolgáló kisgrafikai „mûremekek” között természetszerûleg a pálos Mária-kul-
tusz terjesztésére alkalmas képek is voltak, így a Fekete Mária és a sasvári Piéta is.63
Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend létesítette a XIII–XV. század között a
legtöbb kolostort. Az egyes szerzôk összegzése szerint a korabeli Magyarországon
86–124, a külföldieket is beleszámítva 286 pálos rendházat alapítottak.64
Nemzetközi és nagytáji jelentôségû pálos búcsújáróhely – természetszerûleg –
Czestochowa.65 Területi hatását tekintve a Máriavölgy esetében végeztek kutatáso-
kat. Megállapították, hogy szûkebb vonzásköre Pozsony megye a Csallóköz nyugati
részével, az osztrák oldalon Bécsig terjedô szélességben a Lajtától északra és a Thaya
folyótól délre fekvô terület. Tágabb vonzáskörzete Nyitra és Trencsén megyén kívül
58
Knapp–Tüskés: i. m. 224., 244.
59
Knapp Éva: A barokk kori nyomtatott mirákulumos könyvek jellemzôi, I–III. In: Az Egyetemi Könyv-
tár Évkönyvei VII–VIII (1995–1997) 123–159; IX (1999) 93–129; X (2001) 207–233.; Tüskés Gábor:
Búcsújárás a barokk kori Magyarországon a mirákulumirodalom tükrében. Bp., 1993. 41–59.
60
Knapp – Tüskés: i. m. 131.
61
Elsô kiadása 1734-ben jelent meg, de az nem tartalmazott ábrázolásokat. (L. Kummer: Puteus aquarum
viventium… Marianischer… Pressburg, 1734.)
62
Knapp–Tüskés: i. m. 134–135.
63
Szilárdfy Zoltán: A magánáhítat szentképei a szerzô gyûjteményébôl. I. 17–18. század. Szeged, 1995.
(Devotio Hungarorum, 2.) 74–75; 613., 621. katalóguskép; 73., 76.; 603., 606., 634. katalóguskép.; Szi-
lárdfy Zoltán: A magánáhítat szentképei a szerzô gyûjteményébôl. II. 19–20. század. Szeged, 1997.
(Devotio Hungarorum, 4.) 66–67., 595–598. katalóguskép; 70–71., 642–647. katalóguskép.
64
Joó: i. m. 196.
65
Barna Gábor: Búcsújáró körzetek – kulturális övezetek. In: Barna Gábor: Búcsújárók. Kölcsönhatások
a magyar és más európai vallási kultúrákban. Bp., 2001. (Kisebbségkutatás könyvek). 43.
667
A pálosok Mária-tiszteletének mûvészettörténeti emlékei
Észak-Magyarország nagy része, Dunántúl, Erdély, Szlavónia, Morvaország, Szilé-
zia és Alsó-Ausztria.66 Ez a hatás nemcsak a katolicizmus nemzetköziségében rejlik,
része van benne a pálosok missziós munkájának is.67 Az ô lelkiségük eredménye lett –
többek között – a szlovák hitéletnek oly fontos Sasváron kívül a horvát vallásosságot
tápláló Remete és Lepoglava megszületése. Mind szélesebb körben folytatott tevé-
kenységüket és hatásukat elôsegítette, hogy amíg a középkorban helyválasztásuk és
településeik földrajzi elosztása a lakott helyektôl távoli középhegységeket és a domb-
vidékeket részesítette elônyben, a barokk kori megújulást követôen – remete élet-
módjukat feladva – már inkább a sûrûn lakott városokban telepedtek le.68
A Fekete Mária kultusza a törökellenes háborúk sikeres záródása után terjedt el.
A Bécs felmentésére induló Sobiesky János, lengyel király Jasna Gorában igyekezett
erôt meríteni nagy feladatához, ezért pajzsára a kegyképet vésette. Miután a bécsi és
a párkányi csatában gyôzelmet aratott, a Mária-ábrázolás egyben törökverô szimbó-
lum is lett.69 A Mária-kultusz mind szélesebb körû elterjesztésében nagy szerepet ját-
szottak a ferencesek, akik simontornyai, bajai, jászberényi, szegedi és szabadkai
templomaikban a kegyképet oltáraikra emelték.70
Az Istenanya hittételeinek kidolgozására és rendszerezésére alakult mariológia el-
vont igazságainak felismerésére és megértésére nem volt meg a lehetôsége a hétköz-
napi, egyszerû emberek tömegeinek. Mária alapvetô értékeket hordozó és közvetítô
kultusza nemcsak az egyház- és vallástörténetben volt jelen, becses emléke megfo-
galmazódott a mûvelôdéstörténet különféle területeinek alkotásaiban: az irodalom-
ban, a zenében, a képzômûvészetben. A XIV–XVIII. századi katolicizmus érték-
rendjét magukénak valló és követô tömegek számára sokkal könnyebb befogadási
lehetôséget kínált egy-egy festmény, szobor megértése, mondanivalójának lelki él-
ményként való átélése és hitéleti megvallása. Ebben volt hatalmas érdeme és szerepe
a pálos rend Mária-kultuszának, mely a spirituális impresszió máig létezô kultusztár-
gyaival gazdagította a szakrális mûvészettörténetet.
A történelem bebizonyította, hogy a pálosok Mária-kultusza felbecsülhetetlen
szolgálatokat tett a katolicizmusnak és a magyarságnak a szorongatott évszázadok-
ban, és remélhetôleg ugyanilyen eredményesen fogja védelmezni az elkövetkezô idô-
szakokban is. „A keresztény szenttiszteletben az egység mellett mindenkor ott talál-
juk a sokszínûség jegyeit, más szavakkal a nemzetközi mellett a nemzeti jellemzôket
is” – fogalmazott Barna Gábor.71 Ahogyan Bálint Sándor és Juhász Gyula költôi ví-
ziójában olvashatjuk: „a Szerecsen Mária továbbra is megmarad a vigasztalás Anyjá-
nak, a magyarok ’feketén is vigaszt derengô’ Asszonyának.”72
66
Tüskés Gábor–Knapp Éva: Népi vallásosság Magyarországon a 17–18. században. Bp., 2001. 77–79.
67
Vö. Fazekas István: Galla Ferenc „Pálos missziók Magyarországon” címû kiadatlan munkája. In: Pálos
rendtörténeti tanulmányok. Szerk. Sarbak Gábor. Bp., 1994. (Varia Paulina, 1.) 219 –228.
68
Hervay Ferenc: A pálos rend elterjedése a középkori Magyarországon. In: Mályusz Elemér emlék-
könyv. Társadalom- és mûvelôdéstörténeti tanulmányok. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay
Ferenc. Bp., 1984. 170–171.
69
Galavics Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzômûvészet. Bp., 1986. 102.
70
Bálint Sándor–Barna Gábor: i. m. 124.
71
Barna Gábor: A szentek tisztelete. In: A szenttisztelet történeti rétegei és formái Magyarországon és
Közép-Európában. A magyar szentek tisztelete. Szerk. Barna Gábor. Szeged, 2001. (Szegedi vallási
néprajzi könyvtár – Bibliotheca religionis popularis Szegediensis, 8.) 14.
72
Bálint Sándor: Sacra Hungaria. Tanulmányok a magyar vallásos népélet körébôl. Kassa, 1943. 42.