Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pálos Kereszt

2010.03.15

 

Pilisszántón a régi temetőben végzett ásatásoknál előkerült 

Pálos Keresztes Kő

                                 

                                                                  

megtalálásakor 2000-ben 

 

Kép

Kép

 

    ma 2010-ben a templom beszakadt alagútrendszerében

 

 

                                  

 

A REJTÉLYES SZáNTói - SZeNTKŐ… (és rövidesen felkerül a legfrissebb kutatási eredmény, ami csak itt lesz olvasható)

 

 http://www.youtube.com/watch?v=qXxbLx_fimo

 

 

…amihez egy régész, csak annyit fűzött: nem nyilatkozom, nehogy Özsébet szentté avassák!

Bizonyára az elmúlt időszakban sokan hallottak, a tavaly ősszel (2000-ben) Pilisszántón, a régi temetőben talált, és több fórumon is bemutatott rejtélyes „kődarabról”. Ha máshonnan nem, az RTL Fókusz műsorából ismerős lehet, amelynek felvételén, Pap Gábor társaságában, nekem is volt szerencsém részt venni, és a Kővel személyesen találkozni. Annak ellenére szerencsének tartom, hogy a felvétel közben az egyik fényképezőgépem tönkrement. (Azóta is rossz.)

Aki látta a műsort „egyenesben” láthatta a rejtélyes szellemalak megjelenését a polaroid-képen, valamint a gép teljes önmegadását. Többek között az már nem került be a tudósításba, hogy a stábnak két, igen drága mikrofonja is tönkrement és csak egy harmadik, egyszerűbbel sikerült a beszélgetéseket rögzíteni. Valószínű, hogy ez már túl sok és hihetetlen lett volna, így csak fotózás közben történtek maradtak adásban. Ezek a jelenségek mind Kő közelében történtek.

Nyugodtan kijelenthetem, hogy a Kő valóban hordoz olyan energia többletet, ami valamilyen szinten hat a közelébe kerülő tárgyakra és az emberekre is. Ennek vizsgálata a közeljövőben remélhetőleg sikerülni fog.

Ebben a kis írásban ne várja tőlem senki, hogy megoszthatom a Kő titkát olvasóinkkal, több ok miatt is. A legegyszerűbb az, hogy magam sem tudom biztosan, hogy valójában mi is ez a Kő. Az egyéb, az összehasonlításnál szóba jöhető, kövekkel való összevetésre pedig nincs felkészültségem, sem megfelelő tudásom. Bírjuk viszont Pap Gábor ígéretét, hogy ezt megteszi és rövidesen olvasható lesz a Mén-hírben. Így csak azokra az apróságokra hívhatom fel a figyelmet, amit én kaptam a Kővel kapcsolatba kerülve.

Az egyik ilyen az emberekre való hatása és befolyása, amit azon a néhány emberen, akik tudomásom szerint találkoztak a Kővel, lehetet tapasztalni. Szinte biztosra vehető, hogy az emberekre kifejtett hatása a Szellemiséggel kapcsolatos.

Érdekes volt megfigyelni, hogy a Fókusz kétfős stáb reakcióját, annak ellenére, hogy a lehető legtisztességesebben álltak a kérdéshez, de mégiscsak egy „mindennapos” szenzációt keresve jöttek, vagyis olyan „tárgynak” tekintették, amit jól el lehet adni egy szenzációkat hajszoló műsorba.

A szerkesztő-riporter, aki már korábban két filmet is készített a Táltos Iskolával (Dobogókő titkai és a hortobágyi tűzönjárás), sejtette, hogy azért ennél többről lehet szó. A háttér viszont ez volt. Felvétel közben elmondta, hogy amióta ott vannak a Kő közelében, mindkettőjüknek „majd szétreped a feje”. Ez pedig azt jelenti, hogy elsődlegesen a szellemi közelítéssel volt probléma. Ezt pedig a Kő még jobban felerősítette, és komoly fejfájás lett belőle. Emlékezzünk csak a Szent Koronával kapcsolatos Pap Gábor előadásokra, ahol is megtudhattuk, hogy a Korona is hasonlóan hat. A jóból még jobb, a rosszból még rosszabb lesz. Ha valaki nem megfelelő szellemiséggel közelít hozzá, problémákat okozhat nála. Szerencsére azért a fejfájás a Kőtől eltávolodva megszűnt mindkettőjüknek.

A polgármester, az adásban is elmondta, hogy innen a Követ „csak a testén keresztül” lehet elvinni. Neki is „feladatot” adott a Kő, mégpedig a lehető legnagyobb fizikai védelem biztosítása. Hála Istennek, ő tényleg olyan ember, aki ezt meg is tudja tenni.

A Kő üzenetet közvetít a hozzá közelítőknek, a vele foglalatoskodóknak. Csak érdekes „véletlen” lenne, hogy ebben a faluban teljesít szolgálatot Árva Vince pálos atya, aki többek között azon is fáradozik, hogy felújítsa az ősi, Özsébi Pálos rendet?

De mitől is olyan különleges ez a Kő? A leglátványosabb „eleme” a vésete. Ahogy mondtam, az ábra megfejtése nem az én „asztalom”, így csak Pap Gáborra hagyatkozhatom, aki azt mondja róla, hogy ez idáig még nem került elő ilyen motívumú lelet, sem Magyarországon, sem máshol. A legközelebb hozzá a boszniai és bulgárföldön található középkori „bogumilista” sírköveken található vésetelemek állnak. Ez egy manicheista vallási irányzat volt a középkor folyamán. De az ott található sírkövek csak részleteiben tartalmaznak a „mi” Kövünkhöz hasonló szimbólumokat. Ez viszont a maga teljességében egyedülálló a világon. Az ábra jelentésének megfejtését a közeljövőben talán megtudhatjuk.

Mi köze lehet a címben is említett Boldog Özsébhez? És vajon miért lenne baj, ha végre sikerülne az utolsó igazi pálos atya, a pilisszántói Árva Vince, törekvése Özséb szentté avatatása? Netán kiderülne valami olyan, ami végtelenül kínos lenne Rómának? Vagy a tudománynak? Addig jó nekik, amíg nem kerül elő Özséb sírja? Özséb rejtélyes életéről és haláláról, az általa alapított Pálos rendről a hasábjainkon futó Szántai sorozatban olvashatnak.

Annyi biztosnak látszik, hogy a Kő és a Pálosok nagyon szorosan összekapcsolódnak. A részleteket viszont még a föld rejti.

Azt még nem tudni, hogy eredetileg hol állhatott a Kő és mi volt eredeti szerepe, de a hely, ahonnan előkerült, szintén tartogat még meglepetéseket, ahogy azt már a Pilissel kapcsolatban megszokhattuk.

Mit kell tudnunk Pilisszántóról? Most csak olyan mozzanatokat említek, ami a mi számunkra érdekes, gondolatébresztő lehet. Alig két kilométerre van Szentkereszttől. Talán az idők során össze is kapcsolódott volna a két település, ha nem lenne köztük egy hegy. Ennek a bizonyos hegynek pedig nagyon fontos szerepe van a titkok és rejtélyek fokozódásában („Fokozódik a drámai feszültség”). Mindjárt kitérek erre. A falu fölött azonnal szembeötlik egy újabb hegy, a László kúpja. Nem kell megerőltetni magunkat, hogy ki lehet a névadó. A hegy formája szabályos kúp, vagy ha nagyon akarom „piramis”. Ez a piramis a lépcső az egész térség névadójához, a 756 méter magas Pilis hegyhez. Közvetlenül Pilisszántó határában emelkedik ez a két, egész biztosan, kiemelkedő fontosságú és szakralitású hely. Ugyanilyen távolságra található a jelenleg, a szentkereszti főkolostornak tartott romkert. Természetesen Pilisszentkereszten.

A krónikák arról tudósítanak, hogy a kolostort Özséb a Pilis hegy lábánál, a forrás és a hármas barlang szomszédságában alapítja. Halála után (1272. január 20.) itt a Pálos főkolostorban temetik el február 20-án. Nos ez a Kő, egy nagyon régi sír közelében került elő, ahol, egy a nyáron végzett régészeti ásatások bizonyították, hogy bizony XIII. századi templom ill. kolostor maradványok rejlenek a föld alatt.

Ebből még természetesen nem állítható biztosan, hogy ez lenne a Szentkereszti főkolostor, de a korábban Szántótól eltagadott - de még a múlt században is látható - pálos kolostor létezett és romjaiban létezik ma is. És nézzünk újra a képre. Egy keresztet látunk rajta, olyat, amilyet eddig még sehol. Ez ugyanis egy töviskereszt. Lehet, hogy az én műveltségem szegényes, de én eddig inkább csak töviskoronáról hallottam. Nem hagyományos keresztábrázolás. Ilyen keresztre nem lehet felfeszíteni egy embert! Ez valami mást jelent! És a tövisek végén megjelenő kis szarvacskák (kos vagy bika)? Vagy esetleg növényi hajtások, indák? Népdalunk jut eszembe: „nem láttam szebb termőfát, mint a Jézus keresztfáját.” Milyen Szentkeresztet tiszteltek a Pálosok? Milyen Szentkereszt volt Szent Margit legféltettebb ereklyéje? Ahogy felbukkant a földből ez az „égből pottyant” Kő, sokasodnak az új kérdések, újragondolkodásért kiáltanak az eddig elfogadottnak hitt tézisek.

Mi van akkor, ha Özséb látomásának van folytatása, és a mindent felperzselő tűz után van tovább? A tövises kereszt, ugyanis lehet a tűzben megégett ősi hagyományait hordozó nép. A hajtások az „élettelen kóró” végén pedig a folytatás reményét jelzik.

Az élet alapja pedig, akárcsak a kereszt alapja, az ember, akinek a fejéből, szellemiségéből újjá tud születni. Az alak pedig mintha csak egy barlangban állna és ebből nő ki maga kereszt. (Tudom, hogy ennek az ábrázolásnak megvan a bibliai értelmezési lehetősége is, de csak ezt belelátni nagyon szegényes látásmódot jelentene.) Ez csak az egyik olvasata volt a képnek. Ennél sokkal-sokkal többet jelent.

Végezetül, ami végképp izgalmassá, és ha lehet még rejtélyesebbé teszi az Ügyet: Említettem, hogy a két települést egy hegy választja el egymástól. Ezt a hegyet úgy hívják, hogy Magas-hegy! Igen van egy másik is. Mégpedig Dobogókő alatt, amiről már tudjuk a korábban megjelent Mágia urainak nyomai c. cikksorozatomból, hogy ez a Magas-hegy a Nimród-Orion csillagkép egyik övcsillagának is megfelel.

Évekkel ezelőtt már térképen a kettőt összekötöttem, keresve a kettősségeket a Pilisben. Most ez előkerült és kiderült a következő: Ha a két hegyet összekötő vonalat meghosszabbítjuk, miközben átvág a szentkereszti romkert területén is, Szántón pontosan azon a helyen halad át (régi temető), ahol a Követ megtalálták és a jelek szerint a kolostor állt!!!

Két Magas-hegy, két kolostor, Dömösnél át a Dunán, pontosan a Szent Mihály hegy oldalában lévő Remete barlangba. És még fokozhatnám, de ez már így is elég hihetetlen.

Csak remélhetjük, hogy a Kő és a hozzá kapcsolódó feladatok és rejtélyek megengedik a felfedésüket, mindannyiunk üdvösségére.

 Aradi Lajos

_____________________________________________________

 

 Pilisszántói Keresztes Kő

 

 Ünnepi misére készült a falu.

A 2000. szeptember 23-án, szombaton megtartandó misét Boldog Özséb emlékére ajánlotta fel Takács Nándor püspök úr és Árva Vince atya.

A szokottól eltérően a mise nem a templomban, hanem a két éve felkutatott középkori templomunk vagy kolostorunk romjai fölött a régi temetőnkben lesz bemutatva.

Az ünnep tiszteletére a mise helyszínét alkalmassá kellett tenni a hívők fogadására. A temetőnek ezt a harmadát ki kellett tisztítani a több évtizede burjánzó fáktól, elvadult bokroktól.

A temető kitisztított részén az 1980-as években exhumált szovjet katonák egykori sírjánál egy kézilabdapálya nagyságú területen nem voltak sírok. A kivágott bokrok, fák kiálló rönkjei miatt a terep még nem volt sima, járható. Ezért a felszínt ifj. Rucska László vállalkozó a Volvo rakodógép kanalával felszedte, elsimította. Amikor az Egészségházhoz közeli részhez ért, a kanál a földből alig kiálló kőbe ütközött.

A vezetőfülkéből csak egy nagydarab földes kőnek látszott, ezért azt csak félretolta.

Szlávik Jani, aki az önkormányzat dolgozója a félretolt követ meglátva rám szólt mi legyen a kővel? Taligába raktuk a kb. 70 kilós követ és levittük a többi összegyűjtött különféle kő közé a községháza udvarára, hadd gyönyörködjenek benne a szántóiak.

Az rögtön látszott rajta, hogy Pilisszántónak nem az 1702-től számítható mostani kultúrájából való. Minél többet nézegettem annál szebbnek, mélyebbnek és ennél fogva félteni, óvni valónak éreztem. Kocsis Laci jó tanácsa megerősített aggódásomban  és Janival lecipeltük a biztonságos pincébe, ahol gondosan bepólyázva várt küldetésére. Megkértem néhány múzeumi szakembert mondjanak véleményt róla, de nem tudtak, mert különlegessége miatt komolyabb kutatómunkát igényel a megfejtése.

Kérdések sokasága merült fel bennem. Milyen titkot őriz a Kő? Honnan származik az anyaga? Milyen szellemiségű korban született az alkotás, mióta hordja titkos üzenetét? Alkotójának vésőjét milyen erő vezette ezekbe a különös ábrákba? Mi célból készült, mit akar mondani nekünk ilyen hangosan? Milyen feladatot ró ránk? Miért „fertőződik” meg mindenki, aki a Kőbe mélyed?

Kit vagy kiket képvisel? Mely népnek vagy csoportnak a Nagykövete? Van-e, megfejthető-e a Kő abszolút igazsága?

Sokan látták már a követ. Egytől-egyig mindnyájan jó szándékkal, tisztelettel, sőt szeretettel közeledtek hozzá. Ellenséges magatartásnak eddig nyomát sem láttam, inkább gondoskodó, féltő tisztelet jellemezte a titok megfejtésén fáradozó összes szereplőt.

A több tucat hozzászóló mindegyike a maga területén elfogadott, elismert tekintély.

Látta már művészettörténész, bioenergetikus, múzeumi szakember, látó, régész, egyházkutató, őstörténet kutató, ezoteriával foglalkozó, intézmények, médiák képviselői és mások, akik a kő vonzáskörébe kerültek. Minden szereplőnek létjogosultsága van ezért mintegy külső szemlélőként – ha nem is teljes kritika nélkül – de minden jó szándékú véleményt érdeklődéssel elfogadók és begyűjtök.

A vélemények meglehetősen szerteágazók.

Időben a XIV. századtól visszafelé több tízezer esztendőig, térben pedig Egyiptomtól a kozmikus teren át a Pilisig tartanak.

Hol van hát az igazság?

Tudományos elhivatottsága, hite, világnézete, érdeklődése, neveltetése, őszinte meggyőződése szerint mindegyik hozzászóló megtalálta benne a saját igazságát.

Mintha a Kő a maga megingathatatlan bölcsességével, azt közölné környezetének minden tagjával: én vagyok az Igazság!

A Követ természetesen a magyar nemzet közkincsének tekintem, de Pilisszántón maradva is közkincs lehet. Meggyőződésem, hogy a Kőnek falunkban kell maradnia az eredeti helyén. Itt érzi magát otthon, itt van mondanivalója, funkciója, itt van lelke.

Egy múzeumi kőtár padlóján heverve csak egy szárnyaszegett halott kődarab lenne.

Féltem Őt ettől és minden más bajtól.

Képviselőtársaimmal megbeszélve a Kő egyenlőre csak a kutatók számára lesz elérhető. Később döntünk mi lesz a Kő méltó helye, addig amíg eredeti otthona – a régi temetőnk – alkalmassá válik fogadására.

 

Pilisszántó, 200l. januárKép

 

                                                                                                          Szőnyi József

                                                                                                          polgármester

 

 

 

Különböző hírportálokról kapcsolódó cikkek:

 

Kőbe zárt szent üzenet 

    Zarándoklás a titokzatos  szántói kőhöz

A szántói emberek meghittebb, bizalmasabb kapcsolatban élnek a kövekkel, mint más települések lakói. Ez nem is csoda, hiszen falujuk fölé a Dunántúl legmagasabb hegyének csúcsa magasodik. Ez a hatalmas kőrengeteg óhatatlanul is tiszteletet kelt az emberben, s biztonságérzetet is: egy biztos, el nem mozdítható pontot a világban, amihez igazodni lehet, ami menedéket nyújt. Tán ez is az oka annak, hogy évezredek óta kedvelt lakóhely ez a táj. Az utolsó jégkorszak idején már megjelent itt a vadászó-gyűjtögető ősember. Táborainak nyomát a hegyen az ún. kőfülkék őrzik, melyekből kőpengék, kőkaparók kerültek elő. Később jelentős kelta kultúra virágzott itt. A római korban a hegy aljában húzódott az Aquincumot Brigetióval összekötő hadiút, az út forgalmát őrtorony vigyázta. (Tavaly egy svéd régészcsoport egy római villa falmaradványait ásta ki a Kálvária közelében, az ásatások az idén is folytatódnak.) Avar- és honfoglalás kori leletek is bőven kerültek elő. A XIII. században - a középkori források szerint - Szántó közelében épült meg a ,,Szentkereszt" pálos kolostor. Az öregtemetőben két évvel ezelőtt végzett ásatások során kora középkori romokra bukkantak - nem elképzelhetetlen, hogy magára a Boldog Özséb általa alapított kolostor maradványaira.A minden bizonnyal eddig legérdekesebb históriai lelet is innen került elő a földből. A millennium évében, szeptember 23-án Boldog Özséb emlékére szentmisét tartott a régi temetőben Takács Nándor püspök és Árva Vince atya, a pálos rend történetének jeles kutatója. Az ünnepre rendbe hozták a temető fáktól, bokroktól elvadult részét, a megtisztított terepet géppel egyengetve el. A markoló kanala kifordított egy régi követ, amit ideiglenesen a néhány tucat méterre lévő Községháza udvarán helyeztek el. A kövön rögtön látszott, hogy Szántónak nem az 1702-től (a szlovák betelepüléstől) számítható mostani kultúrájából való. Szőnyi József polgármester minél tovább nézegette a követ, annál szebbnek, értékesebbnek érezte, ezért a Községháza biztonságos pincében helyezte el, gondosan bebugyolálva.Persze, nem tudta, de nem is akarta eldugni a világ szeme elől. Tudósokat hívott - régészeket, muzeológusokat, művészettörténészeket -, hogy megállapítsák a kő eredetét és megfejtsék üzenetét. Jöttek, állapítottak és fejtettek is: de a vélemények ingadozóak és egymással sokszor szöges ellentétben lévők voltak. A tudósok nyomán újságírók érkeztek. S a média hamar felkapta a rejtélyes követ. Valóságos zarándokhellyé vált a polgármester szobája, ahová időközben fölkerült a kő. Mindenki kíváncsi volt a több évszázados (egyesek szerint évezredes) kőre.Április végén festés volt a Községházán - ezért a polgármester ideiglenesen hazavitte magához a követ, hogy ne érje semmi kár. Május 1-jén azután kénytelen volt kitenni a követ házának udvarára, mert a szobában már nem fértek el a látogatók. Aznap legalább 50 autó állt meg a ház előtt.Sokan misztikus, varázsos erőt tulajdonítanak a kőnek, s máris lábra keltek legendák különös, megmagyarázhatatlan jelenségekről a kővel kapcsolatban. Például az egyik fotósnak tönkrement polaroid fényképezőgépe, amint a követ lefotózta, vagy hogy az egyik televíziós forgatócsoport tagjainak megfájdult a feje a kő közelében.Nem áll hozzám közel a misztika világa, ám a kíváncsiság természetesen engem se hagyott nyugodni - főleg miután a polgármester néhány megjelent cikk másolatát elküldte nekem -, magam is elzarándokoltam - hegyi-kerékpárom nyergében - Szántóra egy borús június végi napon.Alig tolom be sáros kerékpáromat a Községháza udvarára, rögtön rám köszön egy ember, aki az udvar füvét nyírja, s megkérdezi, mi járatban vagyok.

- A polgármester urat keresem! - válaszolom szavaimat vörösvári beidegződéssel megválogatva.

- Bent van a Jóska, de vannak nála, egy kicsit várni kell - mondja egyszerűen, majd akárhogy szabadkozom, segít nekem, hogy megszabadítsam kerékpáromat a rárakódott vastag sárrétegtől...

Munka közben kiderül, hogy segítőtársam nem más, mint Szlávik János, az az ember, aki először vette észre a híres követ, s szólt a polgármesternek...

Később - amíg az interjúra várok - elsétálok a néhány méterre lévő régi temetőbe, a kő lelőhelyére. A szanaszét lévő régi kövek között, egy újonnan állított színes fakereszt uralja most a sírkertet, Boldog Özséb tiszteletére emelték a tavalyi ünnepségen.

Oda- és visszafelé több helyivel is találkozom. Kezdetben csodálkozom, hogy előreköszönnek, pedig nem ismerhetnek engem, aztán ráeszmélek - persze, ez egy kis falu, itt mások a szokások, jobban érződik a közösség tűzhely melege, még az idegent is jobban tisztelik - és attól fogva én köszönök előre.

Szőnyi József széles mosollyal fogad, s kezet nyújt. Hatalmas munkás tenyerében szinte elvész a kezem. Szükség is volt azokra a tenyerekre fiatalabb korában, amikor még mészégetőként kereste a kenyerét - ki tudja, hány ezer tonna követ mozgatva meg. (Így égettem meszet címmel könyvet is írt régi mesterségéről.) Most falujának polgármestere, helytörténeti kutatója, krónikása, fotósa. Kőtől kőig ível a sorsa.

Belépek a polgármester szobájába. A falon körben az általa készített fotók az itt élő emberekről. Kitűnő portrék. Őszinték. Kifejezőek. Jó lenne egyszer albumban is megjelentetni őket.

A kő egy egyszerű, alacsony vitrinben a szoba egyik sarkában. Kulccsal nyílik a méretre készített ablakos doboz. A polgármester, a kő féltő őre, kinyitja, és mind a ketten szinte áhítattal hajolunk fölébe.

,,Sokan vizsgálták már ezt a követ, de kézzel fogható tudományos eredmény vajmi kevés született - mondja Szőnyi József. - Pedig én szeretném, ha korrekt tudományos válaszokat tudnánk adni, ha végre állást foglalna a tudomány, s nem hajolna el a történet kizárólag a misztika irányába. Egyedül anyagának származását sikerült egyértelműen meghatároznia dr. Nemecz Ernőnek, a veszprémi egyetem professzorának. Vizsgálatai szerint a kő egész biztosan a környező hegyekből származik. Ezek után én mintákat vettem, és kiderítettem, hogy a Hosszú-hegy keleti oldalában található homokkővel egyezik meg az anyaga. Alig tudunk azonban valamit arról, melyik korban faraghatták ki és mi volt a funkciója. A vélemények igen eltérőek. A tetején és az alján lévő vésett foglalat okán, én hajlok arra, hogy azt gondoljam, ez a kő valaminek a része lehetett. Talán éppen annak a középkori épületnek, amelynek nyomaira két éve bukkantunk a régi temetőben. A magánvéleményem az, hogy ez nem más, mint a Boldog Özséb alapította Szentkereszt kolostor romja. Tudományos hitelességgel persze ezt csak akkor lehetne kijelenteni, ha ki tudnánk ásni a romokat - ehhez azonban több tízmillió forintra lenne szükség, ami meghaladja az önkormányzat anyagi lehetőségeit..."

Nézegetem a követ, a mélyen bevésett különös alakú kereszteket, és közben arra gondolok, vajon üzent-e valamit a több száz évvel ezelőtti kőfaragó nekünk ezzel a kővel... S ha igen, meg tudjuk-e fejteni régmúlt korok kódjait? Kimondatlan gondolatom fonalát vendéglátóm fonja tovább:

,,Származástól, kortól, stílusjegyektől, funkciójától függetlenül számomra az a legfontosabb, hogy ennek a kőnek üzenete van a számunkra. Még nem tudom pontosan, mit üzen, mit akar nekünk mondani ilyen hangosan, de szeretném megérteni. Ez a kő feltételezhetően abból a korból való, amit én a nemzet legjelentősebb, legnemesebb erkölcsi korszakának tartok. Abból a korai középkorból, amikor a legtöbb szentünk született és fejtette ki áldásos tevékenységét erősítve népünk erkölcsiségét és hitét. Ha ez a kő ezt a kort és erkölcsiséget akarja a századokat átívelően közelebb hozni számunkra, akkor rendkívül fontos a számunkra. Különösen egy olyan korban, amikor a pénz maga alá gyűri az erkölcsöt. Pilisszántón és környékén szinte alig találni olyan helyeket, ahol ha leásnánk, ne találnánk valamilyen történeti emléket. Ez a történelmi örökség a mi legnagyobb gazdagságunk és összetartó erőnk. Ennek a gazdagságnak és erőnek a része immár ez a titkokat rejtő ősi keresztes kő is. "

Fogarasy Attila

 

 

Kép

 

 Másolatok a Keresztes Kőről + nyakláncok

Kép

Kép

         

 

 

 

Kép

 

 

 

 

Tüskés kereszt a koporsón

      2005. január 07.   G. Kirkovits István

 

Egyre többen vannak, akik úgy érzik, hogy várja őket a Pilis, ez a rejtélyes, misztikus hegység, a magyar szellemiség egyik szakrális központja. Amikor sokan a globalizmus térhódításának rabszolgái lesznek, egyre többen próbálják a régmúltban megtalálni az értékeket, és megerősíteni hitüket. A Pilis, ez a sajátos természetföldrajzi egység nagy királyunk, Atilla birodalmának a központja is volt, és nem véletlenül építette fel itt első kolostorát a magyar ősvallás átmentője, a Boldog Özséb alapította Pálos rend.

Amikor alábbhagy a hírverés a Pilis körül, és nő a szkeptikusok száma Pilisszántó és környéke mindig előrukkol egy újabb meglepetéssel. Legyen az a már egyre szélesebb körben ismert titokzatos erejű keresztes kő, vagy az egész falut behálózó földalatti barlangrendszer egy-egy ürege, folyosója, tárnája.

Az ember eldobja a coca-colás dobozt, s ha egy kicsit jobb érzésű, akkor a szemetest választja e hulladék ideiglenes nyughelyéül. Teszi ezt azért, mert a fogyasztói társadalom műalkotásai és tárgyi jellemzői legfeljebb az újrahasznosítható szemét kategóriájába tartoznak, és uniformizálást, nem pedig egészséges különlegességet hordoznak. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert csonka kis országunkban is megmaradt az a rész, amely a Kárpát-medence szellemi közepe, kis túlzással az ősi magyar gondolkodás meghatározó színtere.

Annyi érthetetlen és felfoghatatlan dolog van a világban, annyira fejlődik a technika, hogy alkalmazzuk, de nem ismerjük a számítógépet, a tömegkommunikáció eszközei átsütik a világot, és mégis az ad valami felfoghatatlan lelki töltetet, ha az ember végigsimogatja kezével több ezer évek levonatát, s kézzel foghatóvá teszi a történelmet.

Budapesttől pár kilométerre a Pilis-hegységben nemcsak a tüdőt tágítja a jó levegő, hanem erősödik a hit, és mélyebb tartalommal bír a lélek. Érkezik a vándor azért, mert így akarja, mert úgy érzi, hogy szükséges számára a megnyugvás, és miért ne hihetne a földnek, a kőnek, vagy akár egy kéznyomnak. Árpád-házi királyaink központja is ez a jól védhető hegység, hol mostanság titkos dolgok kerülnek elő a sokat tudó föld méhéből. Mindezek úgy, mintha valami felső rendező erő állítaná sorba az eseményeket.

Boldog Özséb feltételezett sírjának közelében emlékező szent misére készültek a szántóiak. Miután a tervezett helyszínen, az úgymond régi temetőben nem volt a sokaság befogadására alkalmas hely, árokásó géppel rendezték a terepet. A markológép kanala egyszer csak egy földből alig kiálló kőbe ütközött, amelyen aztán a gondos szemlélő rejtélyes jeleket fedezett fel, a művészettörténetben teljesen egyedülálló keresztábrázolást, az úgynevezett tövises keresztet, amely Pap Gábor művészettörténész szerint a római egyház által eretnekséggel vádolt bogumilok jelképrendszerére hasonlít.

Aradi Lajos, a Dobogó mitikus történelmi folyóirat főszerkesztője annak tudatában, hogy a pálosok a magyar ősvallás átmentői, a szkíta kereszténység korából származtatja, így Atilla király idejében is létezhetett és ez a szimbólum biztos, hogy a hun-magyar udvarban ismert volt. A követ vizsgálták különböző technikai eszközökkel és kimutatható volt a háttérsugárzás, sőt, Aradi polaroid fényképezőgépének eleme kisült, amikor a kőhöz közelített. Vannak olyan időszakok, amikor közvetlen közelről digitális fényképezőgéppel sem lehet felvételt készíteni, mert a kő dobogása megzavarja a berendezést.

A szent mise lezajlott Boldog Özséb tiszteletére és két évvel később újabb hírrel örvendeztette meg Pilisszántó a mitikus történelem barátainak egyre növekvő táborát. Takarítás közben leszakadt a templom padlózata, és a feltárás után egy rejtélyes üregrendszer nyomaira bukkantak a kutatók. Ugyanez a mesterséges barlangrendszer fellelhető a közelben lévő Baross-kúria melletti ház pincéjében is úgy, hogy több évszázadot felölel az építmények létrehozása. A középkori térképeken Esztergom, Visegrád, Szentendre mellett megemlítik régi nevén Pilisszántót is, s ha ez az 1700-as évekre elnéptelenedett település nem lett volna valami szellemi-társadalmi központ, miért hozták volna létre ezt a föld alatti folyosórendszert, illetve kik voltak azok, akik ezt megalkották?

Véletlenek nincsenek, ezt alátámasztja, hogy Szőnyi József polgármester személyében egy olyan ember vezeti a települést, aki elkötelezetten vallatja a múltat. Hittel és bizakodással. Ez a fajta elhivatottság meg is hozza eredményét. Szőnyi felvetéseiből tovább gondolkodhatunk, és tehetjük fel magunknak a bennünket erősítő kérdéseket. Miért építették oda a betelepített tótok az 1700-as évek elején a templomot, ahol most áll, hiszen általában a dombtetőkre szokták emelni az isten hajlékát? A pilisszántói jelenleg is álló templomot áztathatja a hegyről lezúduló víz, szinte úgy van beékelődve a lejtőbe. Miért pont oda? De itt a válasz, a földalatti barlangrendszer, amelyet ismertek, és valamiért fontosnak is tartottak az ideérkezett egyszerű emberek.

Miért használták és honnan ismerték azokat az ősi szimbólumokat, amelyek megjelennek a község címerében a kettős betlehemi csillaggal? Szőnyi magyarázata szerint az asztrológusok két betlehemi csillagról beszélnek, hiszen emiatt volt lehetséges, hogy a Jézus születésekor felragyogó fény nappal is bevilágítsa a földet. Honnan tudtak a tótok Árpád-házi királyainkról, akiknek cselekedeteit ábrázoló freskókkal díszítették templomuk belső homlokzatát? Honnan, kitől tanulták ezek az emberek a szív-keresztes ábrázolást? Miért illetik az ősi sumér nyelven értelmezhető kifejezéssel egyik földrajzi területüket, a Ziribár dűlőt? Honnan tudhatták az ottélők felmenői, hogy ez a furcsa kifejezés a sumér nyelvek kutatói szerint az újjászületést jelenti? Hogy lehet az, hogy a téli nap-éj fordulókor a Ziribár felől kell fel és világítja be a Pilist az életet adó nap?

Ugye ezek nem lehetnek véletlenek, és talán az sem, hogy a nemrégiben előkerült tüskés keresztes kő valójában egy folyamat állomása. Kúpos alakú, így hát illeszkedhet valamibe. Széleit megcsiszolták, s így biztos, hogy további két darabját rejti még valahol a pilisszántói régi temető környéke. A kő különben olyan, mint egy kulcs. Egy hatalmas, a világmindenség kapuját szimbolizáló jelkép. Ha hozzáillesztenénk a későbbiek során fellelendő két másik darabot, akkor egyben egy oltárt és magát a zárat is jelképezhetné. Kulcs, zár, hármas oltár vagy koporsódísz? Akkor mégis helyes az elgondolás, hogy köze lehet Boldog Özsébhez, a pálosokhoz és a magyar ősvalláshoz? Igen. Újabb lépések és egyre erősödő hit, hogy ezekre szükségünk van. Mindannyiunknak segíteni kell Szőnyit és társait, s megtalálni a kulcsot és az oltárt önmagunkban.

2004. március 08.

 

Kristálykoponyák a Keresztes Kövön

 

Kép

 

 

 

Kép

 

 

 Energiát merítek a Keresztes Kőből

 

Kép

 

 

Hasonló motívumú keresztek

Kép

 Kép

  

 

  

 

  Örmény kereszt

Khachkar = Keresztes kő

 

 

 

 

 

Kép  Kép

 

 

 

 

 

Örmény keresztes kövek

Kép

Kép

 

 

 

 

 

 

 Kép

 

 

 

 

 

 

Kép

 Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép

 

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KépKép

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép

Kép

 

 

Kép

Kép

 

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KépKép

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KépKép

Kép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép

 

 

  "Lancelot álma"

Kép

 

Vereb Péter,

Erdély alvajdájának sírköve Mátraverebélyszentkúton

 

Kép

 

Mátraverebélyi pálos barlangok

 

 

Kép

 

 az oldal szerkesztés alatt